A műszak

Tisztelt Olvasóközönség, ma tobzódás van, ime, a mai napra elrendelt második poszt is Csaba matróz tollából. Ebből biztos  mindenki ráismer Csaba matrózra J

2011.augusztus 27.

A támaszpont-parancsnok nyomatékos kérésére beszámolok a tettestársakról,

a legénység azon tagjairól, akikkel egy váltásban vagyok. Részletes

ismertető a Clipper honlapján található róluk.

A vezetőnk Barry Chamberlain. Viszonylag gyakorlott hajós, saját hajója

van, amivel főként a Solentben és a Csatornán vitorlázik. Kissé aprólékos

és bizalmatlan, mindenre háromszor rákérdez. Viszont legalább hadar, így

jó ha felét értem annak, amit mond. Igazi vezetői tulajdonságai majd

ezután ragyognak teljes fényükben.

A váltás hölgytagja Lesley Roberts. hajós múltja nincs, nem is megy ölre

azért, hogy a kormánynál álljon, lelkiismeretesen húzogatja a köteleket és

nagy előszeretettel ír blogot, levelet, tacepaót. Skót származású, de

Angliában él, inkább angol, csak enyhe akcentusa van.

Mike Stevenson gyakorlott hajós, skipper vizsgával és tapasztalattal.

Nyugodt, mosolygós, művelt ember, mindehhez tündéri yorkshire-i kiejtéssel

beszél, amit még én is értek.

Rich Abraham fiatal, okos srác, kezdő vitorlás létére ügyesen bánik a

hajóval. Múlhatatlan érdeme, hogy ő szerelte fel a priccsek fölé és a

közös helységekben a ventillátorokat és az enyémet az elsők között.

Nick Barclay dél-afrikai veseátültetett. Hál istennek nyoma sincs az

állapotában a súlyos műtétnek. Az elmúlt fél évet az Ocean Yachtmaster

tanfolyamon töltötte, már csak az elméleti záróvizsgája van vissza. Ügyes

mind a kormánynál, mind a köteleknél (trim), lát a pályán. Aranyos bohém,

a trehánysága néha fáraszt.

John Young skót, van vitorlás tapasztalata, velem egyidős és ha kávét kap

tőlem, azt mondja, hogy „Köszi szépen”. 4 évet töltött Budapesten a

Primagáz kereskedelmi és marketing igazgatójaként. Ő a legközelebbi

szomszédom, az alattam levő priccsen lakik. Az elmúlt 3 hét alatt egyszer

sikerült megelőznöm a lefekvéskor, többnyire édesdeden alszik, mire én

elvackolom magam.

Nick Rudd leharcolt hobónak néz ki pedig valószínűleg a jobbmódúak közé

tartozik. Azt a roppant kifinomult előkelő iskolai angolt beszéli amit

szerintem már a brit utca embere sem ért. Segítőkész jófej figura, ha meló

van, a vastag végét fogja meg.

Amikor szolgálatban vagyunk elméletileg 30 percenként cserélünk egy-egy

poszton. A gyakorlatban ez koránt sincs így, aminek én nagyon nem örülök,

mert  nem éreztem eddig, hogy haszonhúzója lettem volna a gyakorlatnak

(ugye  tapintatosan fogalmaztam?).

A másik váltás vezetője Keith Nelson (az admirális), a tagok a többiek,

őróluk nem írok, mert kevésbé ismerem, és néhányukat határozottan kevésbé

kedvelem. Kivétel Anton Larkin, a leningrádi srác, aki roppant jó fej és

nagyon örül, ha néha pár szót váltunk oroszul, aminek persze a szigorú

korlátja én vagyok.

Két időszakos tagja is volt a legénységnek.

Pár nappal ezelőtt egy feketerigóhoz hasonló, de nála kétszer nagyobb

madár szállt le a kormányállás előtti munkatérbe. Üldögélt, néha odébb

ugrott, a mozgásunk nem nagyon zavarta. 4-5 óra után felborzolta magát és

elrepült.

Tegnap éjjel egy sirályhoz hasonló fehér madár telepedett le a

tatkorláton. Eleinte megrebbent, mikor arrafelé jártunk, aztán hozzánk

szokott. Fejét takarosan bedugta a szárnya alá és aludt. A legközelebbi

szárazföld 1,300 mérföldre volt. Velünk töltötte a fél éjszakát, a

fartükrön jól láthatóan elhelyezte a névjegyét és elrepült.

Vajon hozzászoktak-e a tengeri lények a hajózó emberekhez? Az óceánok

nagyságához képes az ember jelenléte elenyésző…

Amúgy eddig 4,250 mérföldet tettünk meg, 1200 mérföld még hátravan.

Töredékek #2

Csaba matróz naplójából:

Biztonság

Olyannyira fontos, hogy külön biztonsági tiszt van kijelölve/felkérve.

Tárgykörei:

• hajótest tömörség (szivárgás)
• szerelvények
• tűzoltó berendezések (legalább négyféle van)
• riasztók (tűz, gáz, víz)
• jeladók (satcom, VHF, SART, EPIRB – középhaladók és alatta levők
• kihagyhatják)
• mentőtutajok
• egyéni biztonsági felszerelések (mentőmellény, heveder)

A fedélzeten a mentőmellény előírás szerinti (öv, ágyékkötő bekapcsolva)

viselete kötelező. Nincs „Kis szél van, jó idő van, süt a nap, sima a víz,

tudok vigyázni magamra, csak egy percre jöttem ki, a Sanyi tart hátulról,

stb.) Éjszaka kivétel nélkül, nappal utasításra kötelező a vezetőszár is.

Sötétben be- és ki kell jelentkezni a fedélzetre/ről. Azaz mikor kidugod a

fejed a feljáró tetején, de még belül vagy jól érthetően közlöd „Csaba on

deck” és megvárod, míg legalább egy hang nyugtázza a megjelenésedet.

Távozáskor „Csaba off deck” elköszönsz és megvárod az obligát „Have a nice

one” búcsúzást.

Élettér

Az bizony elég szűkös. Az első szakaszon, amikor a szépreményű ifjú

médiamunkások is szerencséltettek bennünket jelenlétükkel, szükség volt

melegváltásra – azaz két fizető résztvevő ágyrajáró volt, holmija

szanaszét, hogy a két parazita kényelmesen utazhasson, mert nagyon nem

mindegy ám, hogy mit ír, mond rólunk a Horsepiss Television vagy a

Chickenshit Weekly.

Békeidőben minden résztvevőnek van egy saját ágyikója falra szerelt priccs

formájában. A paradicsomi kényelem velejárója a csigás-köteles

felfüggesztés, aminek segítségével a priccs dőlésszöge a hajó dőlésének

megfelelően állítható be, noch dazu úgy is, hogy közben az egyed rajta

fekszik, amire csapás-váltáskor bizony szükség is van. A megoldás – bár

nyilván hibátlan – hagy aggodalmakat az alvásra készülőben, ezért

(megfigyeltem, nem csak én) a pihenőre térők fejüket a párnára helyezvén

azonnal megmarkolnak valami szilárd dolgot, amitől persze alvás közben is

energiát használnak fel és fáradnak tőle.

A priccs hajótest felőli oldalán 3 odú van a külső és belső héj között,

ezek szolgálnak az egyéni holmik tárolására, kivéve, mikor induláskor még

nagyok a készletek és akkor 10-20 kg kristálycukor vagy zabkása

bekéredzkedik. Kihívást jelent, hogy

a) a kondenzvíz itt csapódik ki

b) a száraz és nedves holmit lehetetlen különválasztva tárolni.

Emiatt ravasz megoldások egész tárháza fejlődött ki egyéni találékonyság

szerint. Fej és láb alá, matrac mellé gyömöszölt holmi, fekete

szemeteszsákba csomagolt  cucc a padlón levő vitorlák közé, vagy a

hajófenékbe a nyersanyag-készletek közé rejtve, száradó ruházat a

falazaton kívül futó Bergmann-csövekre függesztve (ez utóbbi amúgy

szigorúan tilos, teljesen jogosan), sutyiban a motorház-fedél és az

ülőpárna közé terített vizesruha, stb.

A lábbelik tárolása úgy látom egyetemes probléma. A minimál készlet:

papucs, félcipő, csizma. Ezek mindegyike jó, ha szellőzik, és ha vizes

lett (gyakran), akkor szárad. Jó megoldást még nem láttam, leginkább

szanaszét vannak, ami váltásba menetkor, különösen, ha volt közben egy

vitorlacsere is, ami felforgatta a belrendet, okoz fennakadást.

Közös terek

Navigációs állomás

Itt találhatók: gps, chartplotter, vhf, satcom, navpc, kompc, medpc,

printer, dokumentumok, térképek, almanachok, logbook, térkép, vonalzó,

íróeszközök. Külön említést érdemelnek a szemüvegek, melyekből kábé egy

tucat hemzseg itt. és szintze mindegy, hogy ki melyiket teszi fel. A

korábban felsorolt eszköz-rengeteg miatt ormótlanul meleg van. Valami

érthetetlen ok miatt a kapitány ragaszkodott ahhoz, hogy egy borzalmas

méretű babzsák is legyen itt, ami jó akkor, ha ő éppen szendereg rajta,

viszont mindenki másnak minden mást nagyon megnehezít.

Nem fokozza a legénység egymás iránti baráti érzelmeit, hogy az egy szem

kompc-n lehet levelezni és bizony néhány társ gyökér módon visszaél a

használattal.

Konyha 

Ennek a helységnek a legszűkebb a bejárata, és belül is kicsi. Persze

mindenkit ideesz a fene, ami nagyon megnehezíti a konyhások dolgát. Az

ételek elkészítésének helyén túlmenően tárolóhelyként is szolgál, itt

találhatók a

• főzőedények, tányérak, bögrék, poharak, evőeszközök
• nyersanyagok (liszt, cukor, tészta, rizs, kávé, tea, cukor), forróvíz
• termoszban
• főzőlap, sütő, kemence (kenyérsütéshez)
• mosogatók (sós és édesvizes)
• főcsapok (gáz, dízel, édesvíz)

A helység a kinti időjárástól függetlenül rohadt meleg, a gázfőző nagyon

rossz hatásfokú, a hő fele a fazék mellett távozik.

Fentiek szabványos Clipper tartozékok, viszont saját beruházásból van

hűtődobozunk (2), kenyérpirítónk, rizsfőzőnk és forralónk is. Ezek ugyan

csak akkor működnek, ha van 240 V feszültség, amit ugye a generátor állít

elő. Gyakorlatilag csak a hűtődobozokat használjuk, azt is minek.

Mosdók

Kettő van belőlük, a hajó egyik-egyik oldalán. Az egyik csak budi, a másik

„zuhanyozóval” kiegészített multifunkciós helység. Az „angol” mivoltát a

vécének az jelenti, hogy egy rendkívül fáradalmasan működtethető kézi

pumpa révén lehet a végterméket a hajón kívülre juttatni. Ökölszabaly: kis

ügy – 20+20 pumpálás, nagy ügy 40+20 pumpálás. Az ajtót egy két oldalt

cipzárral zárható vászon lap jelenti, így a zajosabb ügyeket a többiek

együttérzéssel követhetik. Ja és az egész befelé szellőzik by design.

Többcélúságuk abban is megnyilvánul, hogy vegy- és tisztálkodószer

tárolóként is szolgálnak. A jobb oldali egység a konyha és a navigációs

állomás közé van beékelve így mindkét oldalról remek fűtést kap és egyben

szaunaként is funkcionál.

Szalon

A közösségi élet középpontja – lenne, ha lenne ilyen, de nincs. Kerengő,

tároló, pihenő-alvó helység, a faliújság helye, egyben az elektronikus

készülékek töltőállomása. Számomra újszerűek a mennyezeti hálók, amelyek

tárolásra szolgálnak: krumplit,  hagymát, sárgarépát, almát, narancsot,

néha számítógépeket, kamerákat, máskor száradó ruhákat tárolunk bennük.

Váltáskor itt van a legnagyobb tumultus és itt van szükség a legnagyobb

önfegyelemre, hogy a bennünket önhibáján kívül földre terítő társunkat ne

rúgjuk fejbe, pedig a szándék megvan.

Várbörtön

E szeparé a szerszámok és anyagok tárolóhelye. Nagyon kényelmetlenül

hozzáférhető módon itt van elhelyezve minden, ami a hajó

működőképességének fenntartásához vagy helyreállításához szükséges.  A

kedves Olvasót megkímélem a részletes felsorolástól, szemléltetésképp

annyi, hogy a szabvány leltárlista 8, a versny kiegészítő listája 4

oldalas, 10 pontos betűvel nyomtatva. Mellesleg egyben átjáró is a második

hátsó kajüthöz, ahol két társunk aludna, ha az állandó motoszkálás nem

ébresztené fel.

Ha majd egyszer hozzájutok, a fentieket képekkel is illusztrálom.

Most megyek és gyorsan alszom egyet (ez legutóbb 24 órával ezelőtt történt

velem, merthogy konyhaszolgálatos voltam ismét), aztán 2 óra múlva

ébresztő, merthogy átmegyünk az Egyenlítőn.

Csaba matróz standing by

A siralom-övezetben

Csaba matróz naplójából:

2011. augusztus 24.
A doldrumsban vagyunk megint – még mindig. A doldrums
egyrészt az Országh-féle szótár szerint:
a)    1. rossz hangulat, nyomott kedélyállapot, sötét gondolatok,
rosszkedv, 2. hajózás (egyenlítõ körüli) szélcsendzóna, szélcsend öve;
másrészt
b)    ITCZ a meteorológusok, hidrológusok és oceanográfusok szerint.
Ezeket a meghatározásokat nem idézem, tessék utána olvasni a Wikipedia, az
NOAA és a meteorológiai tanszékek honlapjain.
Mi a Zöldfoki szigetek elhagyását követően léptünk be ebbe a zónába. A
reggel még jól indult, aztán elernyedt és összevissza irányú lett a szél.
Felpróbáltuk a teljes ruhatárat majd Gordon megfellebbezhetetlenül
kijelentette: ez a Doldrums, nincs mit tenni, túl kell élni, egyébként
„chillax”.
A szélmentes illetve kerge szeles zóna általában az 5-10° N közti
tartományban van, de helye, szélessége teljesen változó. Mi úgy éreztük,
hogy a szerencse kegyeibe fogadott bennünket, mert egy nap után élénk
északi szél jött és röpített bennünket délnek. A terv az volt – most is az
– hogy délnek megyünk az Egyenlítő alá, majd onnan hátszéllel egyenesen
RIoba. A roppant ravasz terv nem teljesen vált be, mert a szél nyugatiasra
váltott és többet mentünk Afrika, mint Dél-Amerika felé. Így nem csoda,
hogy a 4. helyről a 9.-re, majd az előkelő 10. helyre küzdöttük le
magunkat.
Közben megismerkedtünk a doldrums másik jellemzőjével, a squall-lal is.
Magyar neve szélroham, záporfront. Gyorsan jelenik meg a látóhatáron,
elfutni nem lehet előle. Egyszer csak elkezd esni, majd zuhogni az eső.
Mivel előtte meleg volt, nem vagy vízállóba öltözve, ezért bőrig ázol.
Időtartama 20 perc – 3 óra. Átöltözni nemcsak közben (nincs is rá idő),
hanem utána sem érdemes, mert bármikor jöhet a következő, és jön is. Vége
a váltásodnak, lemész, infernói forróság, amennyire lehet, meghámozod
magad és eldőlsz, közben szakad rólad a víz. Ébresztenek, ismét te vagy a
soros a fedélzeten. Egykedvűen belebújsz a  még csöpögő pólóba, nadrágba,
cuppogó cipőbe és felmész. Kint persze vagy fázol, vagy megsülsz attól
függően, hogy felhő vagy napsütés van. Az élet nagyon leegyszerűsödik.
A záporfrontok tarkította idő egy napig tartott. Csodálkoztunk is, hogy
ilyen olcsón megúsztuk. Hát nem. Ma, amikor már csak 4°-ra északra vagyunk
az Egyenlítőtől, ismét előjöttek a záporok és mintha be akarnák pótolni az
elmaradást.
Közben életem és Barryé is az elmúl 96 órában a generátor köré
összpontosult. Illetve amikor a halott generátor helyett a hajtómotorral
készítettünk villamosságot, akkor az túlmelegedett. Egyszer, kétszer,
háromszor. Mentünk sorban a lehetséges hibaforrások mentén. A végén
kioperáltuk a termosztátot. Nem ideális, viszont működik.
A generátor sokkal keményebb dió volt. A végeredmény: a) a rásegítő
üzemanyag-szivattyú fordítva volt bekötve, b) az üzemanyag vezeték részben
el volt záródva. Nem menet közben lett ilyen, így indultunk el 40,000
mérföldet megtenni. Nehéz lesz őszintén mosolyogni a karbantartókra (ott
vannak minden megállónál). A műveletek során kábé 8 liter folyadékot
veszítettünk fejenként, merthogy az amúgy sem hűvös hajón belül az idő egy
részét fejjel lefelé  a 90 fokos motortér felett töltöttük.

Az infokommunikációs helyzet változatlanul siralmas. Az elmúlt bejegyzések
egyikét a saját gépemről vittem át a komm pc-re, de Gordon kiszúrta, hogy
mellékletet csatoltam és megfeddett. Ezért irományaimat a mailek
törzsszövegében vagyok kénytelen küldeni. Képekről szó sem lehet.
Levelet viszont tudok olvasni, ha nem is valós időben. Írjatok bátran a
csaba.matroz@gmail.com címre, a támaszpont parancsnok és a híradótiszt
lelkiismeretesen továbbítja őket.

Egyenlitő

Támaszpont jelenti:
Az Edinburgh ma átlépte az Egyenlitőt!!! várjuk Csaba matróztól a beszámolót arról, hogy milyen volt Neptun király tengeri bíróságán, és milyen volt a beavatási szertartás.
Támaszpont mostantól hétfő reggelig szabadságon van, addig is házi feladat, hogy szorgosan lessétek a RaceViewert a Clipper honlapján.
és ha szépet akartok olvasni, olvassátok el José legutóbbi bejegyzését a De Lage Landenről, megéri!
Szép hétvégét, vigyázzatok magatokra a hőségben!

Töredékek #1

Örömteli hír a mai napra, hogy utolérte magát a blog az óceánról kapott hírek terén, és tá-tá-tááá, íme az első real-time bejegyzés (már amennyire valós idejű ez lehet annak fényében, hogy Csaba matróz kb 5-7 naponta küld friss híreket). Ez tehát a legfrissebb bejegyzés Csaba matróztól, ma érkezett, és elmúlt napok elmélkedéseinek termése. Mérnök és gépbütykölő olvasók tobzódhatnak! :-)

Támaszpont

Csaba matróz naplójából 

2011. augusztus 19-23.

Van egy rakás naponta ismétlődő feladat, melyek a gyors haladáson túl a biztonságot és a működést szolgálják. (Gordon első kérdése bármilyen ötlettel, javaslattal kapcsolatban: „Gyorsabban megy tőle a hajó?).

Ellenőrzések

Motor

A fő hajtómotort rajt előtt, célvonal után szabad használni, útközben csak veszély esetén. Ettől – vagy pont ezért rendszeres ellenőrzést igényel. A teljesség igényével:

• ékszíjak épsége, feszessége
• folyadék és elektromos vezetékek épsége
• olajszint és –minőség
• hűtőfolyadék-szint
• váltóolaj-szint
• üzemanyagszűrők
• olajszűrők

Generátor
Ez a jószág gondoskodik a hajó elektromos energia-ellátásáról. Rengeteg villamos energiát fogyasztunk: navigációs és kommunikációs számítógépek, média laptop, villanytérkép (chartplotter), rádiók, radar, műholdas rendszer, világítás, töltők és a kedvenceim, a hűtődobozok – róluk később. A generátort, mely 3 kW teljesítményű, egy 2 hengeres dízelmotor hajtja. Ellenőrzése hasonló a fő motoréhoz.

Víztisztító

A lét fenntartásának egyik, ha nem a legfontosabb kelléke. Bár a kikötőből 4 tele tankkal indulunk, a népség önfeledten pancsolja az édesvizet, amíg az utolsó tankhoz nem érünk. Onnantól is az angyali csodavárás a jellemző életérzés: de hát van watermaker. A 30 l/h teljesítményt képtelen felfogni. Ellenőrizendő:

• tápellátás
• tápszivattyú
• vezetékek épsége
• szivárgás.

Kormány

A fedélzeti kormánykerék egy lánc-csiga áttét után acél sodronnyal kapcsolódik a kormánylapát tengelyén található kerékhez, így adva ét a kormánykerék mozgását a kormánylapátnak. Ha nem is túl gyakori, de ismétlődő problémák forrása akormányszerkezet meghibásodása, mely rendkívül kellemetlen hatásokkal jár. Az ellenőrzést a hajó tatjában található„pincében” (lazarette) kell elvégezni, nevezett hely menet közben a szeméttároló is.

Ellenőrizendő:

sodrony és vezető-csigák épsége, feszessége

Fedélzeti szerelvények

ellenőrizendők épségre és működőképességre:

csörlők

kötélfogók

csigák

Álló- és futókötélzet
Ellenőrizendő:

épség, feszesség, kopás

Déli értekezlet

A váltásokon és étkezéseken túl egy szigorúan ismétlődő program van: az ebéd utáni értekezlet. Ilyenkor a lemenő és a feljövő váltás is a fedélzeten van. A táplálkozás végén a kapitány napi értékelést ad a reggeli pozíciónkról, az elmúlt napi teljesítményről és a következő 24 órára vonatkozó tervről: irány, vitorlázat, széljárás, áramlat. stb. Ezután a legénység minden tagja szót kap és nem illik tartózkodni. Néha irányított kérdésre kell felelni. Jöhetnek ötletek, észrevételek, morgások. Aztán isnmét a kapitány vezeti a háztartási témák rovatot: vízhasználat, tisztaság/szemetelés, hajónapló vezetési fegyelem, stb.

Ital, dohányzás

Az italfogyasztás szabálya roppant egyszerű: a hajón nem tartunk és nem fogyasztunk szeszes italt. Pont. Kivétel amikor valakinek születésnapja van: ilyenkor 18-an elfogyasztunk 1 üveg pezsgőt (ha jól számolom, 4 cent/fő). Amúgy a fogyasztási tilalom a kikötőre is érvényes, és be is tartjuk.
Több régi barátom aggódott, hogy fogom bírni a hetekig tartó absztinenciát. Jelentem:könnyen, semmilyen megpróbáltatást nem jelent. Kábé 3 naponta említi meg valaki, hogy milyen jó lesz majd Rióban a sztékhez inni pár pohár bort.  A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy Madeirán sem tartóztattuk meg magunkat esténként.
Szerencsére nem én vagyok az egyetlen dohányos, még két pária van rajtam kívül és a kapitány is esti dohányos. A szabály itt is egyszerű: ha nincs művelet, csak a fedélzeten, szél alatt, mások zavarása nélkül. A cigarettavégeket (szerény kezdeményezésemre) zárt dobozban gyűjtjük a következő kikötőig.

Az üveghegyen és a Zöldfoki szigeteken túl

Csaba matróz naplójából, folyt. Figyelem, ez is korábbi bejegyzés!

2011. augusztus 18. 2312

Elhagytuk a Zöldfoki szigeteket is. Őróluk azt tudjuk, hogy Mauritánia és Szenegál határának magasságában vannak, az Egyenlítőtől 14-17 °-ra északra. Átgázoltunk a szigetek között és sötétedéskor jobbkézre magunk mögött hagytuk Ilha de Fogo-t. A nap remek hátszélben telt, délelőtt másfél óráig csiszoltam kézügyességemet a kormányon. Itt említem meg (bizonyára a tapasztalt hajósok számára közismert) hogy nekem gyenge szélben sokkal nehezebben megy a hajó irányítása.

Napokkal ezelőtt jobb híján én kerültem a kormányhoz és ott ragadtam másfél órát. Kihívások közben:

• vezess simán, mert vitorlát varrunk,
• perdülünk (kitámasztott orrvitorlával), könnyítsd az előfedélzet dolgát de ne veszíts sebességet,
• tartsd az irányt 195-200° között,
• segítsd az orrvitorla levételét és a spinaker felhúzását.

Ezt nagyjából el is végeztem, dagadó spinakerrel és kebellel rohantunk dél-délnyugat felé. „Na ugye nem is olyan nagy dolog, megy ez neked, matróz.” És akkor a semmiből jövő hullámok és a kavargó szél átvették a hajó felett az uralmat. 10 másodperc alatt a frissen felhúzott spinaker háromszor rátekeredett az előmerevítőre. Korai volt az öröm, matróz barátom. Gordon sietett a segítségemre, 5 perc bábozás után kitekerte a spinakert. Ezután végre felhúztuk a tekeredésgátló hálót (anti-wrap net), amit eredetileg is a spinaker előtt akartunk. Mindesetre matrózunk szerénysége fejlődik.

Tegnap matrózunk ismét konyhaszolgálatos volt, pechjére megint rögtön a 0200-0600bváltás után közvetlenül. A feladvány már kisebb megpróbáltatást jelentett, mint előzőleg, de SZOT-nyaralásnak most sem nevezném, különös tekintettel az egyre emelkedő hőmérsékletre (29-33 °C a fedélzeten, alatta 5, a konyhában 10 fokkal több). Társam ismét Chris, akit korábban már említettem.

A vacsora-előkészületeket súlyosbította az elindulni nem hajlandó generátor. Félóra megfeszített vajákolás után elindult, de ne kérdezzétek meg, mitől. Amúgy szilárt meggyőződésem, hogy érinkezési hiba van az indítórendszerben, de annak mibenlétét kideríteni az olajos spagettiben nagyobb lelkierőt vagy kényszert kíván.

Légitámadás a vízből

Csaba matróz naplójából, folytatás- figyelem, ez is egy korábbi bejegyzés!!

2011. augusztus 16. kedd 2222

A napok egymásba folynak, de nincs is sok értelmi a napi beszámolónak, a rezsim hasonló. Az órajelet amúgy is a váltások adják.

Az idő jó, eső Madeira óta nem esett. Eleinte napsütés, éjszaka gyönyörű csillagos ég volt, teliholddal, majdnem olyan jól lehetett látni, mint nappal. Kezdetben nagyon daliás hátszél fújt, hátulról érkező 4 méter körüli hullámokkal. Ha sikerült jól elkapni, a hajó gyönyörűen megsiklott. A pillanatnyi sebességrekordot Barry tartja, 20.4 csomós sebességgel. Nekem 14.7 csomó sikerült, arra is nagyon büszke vagyok.

Több alkalommal nekihuzakodtunk, hogy felhúzzuk a spinakert, de addig piszmogtunk, míg a szél annyira beerősödött, hogy kockázatos lett volna. Kicsit szégyenkeztünk, hogy papírkutyák vagyunk, aztán jött a hír rádión, hogy a De Lage Landen elesett és eltörte a spi búmot. Ettől úgy gondoltuk, hogy nem kell ezt erőltetni.

Valamelyik este jön le a fedélzetről Karen, hogy fejbe találta valami, amiről kiderült, szárnyas hal (azt hiszem, így hívják a flying fish-t). Kölcsönösen elnézést kértek egymástól, majd visszadobták egymást. Másnap reggel a fedélzetről 4-5 példányt hajítottunk vissza. Nem gondoltam, hogy már a Kanári-szigetek környékén megjelennek.

A Kanári-szigetek után a következő célpont a Zöldfoki-szigetek, amitől nyugatra célszerű elhaladni. Eleinte északi, majd északkeleti szél fújt, fúj, viszont sokat veszített az erősségéből, így csak poszogni tudunk. Az idő rohamosan melegszik, szerencsére  felhős idő van, így nem sülünk meg a fedélzeten. A fedélzet alatt ez nem érvényes, szaunához fogható körülmények vannak, ami a külső hőmérsékletnek, a szellőzés erősen korlátozott voltának, a folyton égő tűzhelynek, a gyakran járó áramfejlesztőnek és a számítógépeknek, navigációs eszközöknek tudhatók be. Mi lesz itt, ha közelebb érünk az Egyenlítőhöz? Jelzem, ma elhagytuk a Baktérítőt.

A váltásokról

Nappal 0600-1800 között két 6 órás, éjszaka három 4 órás váltás van. A páratlan darabszám megakadályozza, hogy bármelyik csapat beragadjon, így viszont tervezni kell a saját teendőket.

Váltás előtt a szolgálatban levők ébresztik a feljövőket. Alapesetben 15 perccel az esedékesség előtt, rossz idő és göröngyös út esetén20-25 perccel előtte. Bár elsőre indokolatlannak látszik, higgyétek el kedves Olvasóim, hogy egy ugrándozó bakkecske hátán sötétben 3 réteg nedves göncöt magamra húzni (ja és előtte kitérőt tenni a kis helységbe, mert felöltözve roppant bajos ügyet intézni) kell ennyi idő és nemcsak nekem. A dolog szépsége, hogy már az első réteg felhúzása után dől rólam a víz.  A legrosszabb az, hogy állig beöltözve a lépcső alján állva jut eszembe, hogy vissza kell mennem a mentőmellényemért, mindezt a szembejövő társakkal ellenirányban.

Nálunk az egyik váltást Haggis-nak, a másikat Neeps-nek hívják. Ha 3 váltás lenne, mi lenne a harmadik neve? A helyes megfejtéssel (indoklás kéretik) szolgálók között jutalmat sorsolunk ki, részletekkel a támaszponti híradótiszt szolgál majd. Mindegyik váltásnak van vezetője, ő osztja be, hogy a fedélzeten kinek mi a  feladata. Általában félóránként cserélünk, forgóban. Ha valaki nem érzi biztonságosnak a feladatot, lehet cserét kérni. Ez leginkább az éjszakai hajóvezetést vagy az orrban tevékenykedést jelenti.

A szolgálatban levő váltás feladata a hajónapló vezetése (partközelben óránként, nyílt vízen 3 óránként), kisebb javítások, módosítások elvégzése valamint a hajó minél gyorsabb mozgatása a helye irányba.

Benne vagyunk az első 10-ben!

Csaba matróz naplójából (figyelem, ez a bejegyzés még a Madeirai rajt után nem sokkal született, csak most kaptuk meg!!!)

A többi már történelem, az olvasó jobban tudja, hogy hogyan alakultak az események, mint én. Ma is úgy gondolom, hogy a nyugati útvonal volt a jó választás az adott körülmények között. Ahhoz, hogy később a mezőny többi részét nem zavartuk, részben a gyakran előforduló szélcsend, részben a saját bénaságunk és összpontosításunk hiánya okozta.

Kora délután haladtunk át a célvonalon, Quinta do Lordo kikötője előtt, egyre erősödő szélben. Berúgtuk a motort (amit a skipper donkey-nak hív) és mentünk az 1 mérföldre levő marina felé. Egyszer csak erősen kék füst szállt a tat felől és égésszag érződött. Gyors ellenőrzés: a hűtővíz hőmérséklete elérte a 100 °C-ot. „Csaba, derítsd ki, mi a baj és szüntesd meg!” Nemzetközi hírű dízel motor szakértő lévén mi sem volt könnyebb. Szabvány ellenőrzési lista – minden stimmel. Már csak egy dolog maradt: a roppant kényelmetlenül hozzáférhető impeller (fogaskerekes szivattyú kemény gumi fogaskereke). Szerencsémre akadt nálam tapasztaltabb hajós a fedélzeten, aki nem rettent meg a feladattól. És lásd: tényleg az ment tönkre, az összes fog letöredezett. Ekkor érkezett el az én pillanatom: habozás, késlekedés és hiba nélkül előrántottam a tartalék impellert, amit azonnal beépítettünk. Már csak a hűtőrendszer maradék részéből kellett eltávolítani a törmeléket és már be is futhattunk a kikötőbe.

Madeirán egy nappal kevesebb idő és rengeteg többlet tennivaló akadt. Takarítás, javítás, beszerzés. A legnagyobb tétel a spinaker varrása volt. Kiderült, hogy nem csak keresztben, hanem hosszában is elrepedt, összesen mintegy 25 m hosszan. Irány a vitorlaműhely, ahol egy 5 fős brigád dolgozott rajta: rojtok levágása, ragasztószalag mindkét oldalra, javítószalag mindkét oldalra, vasalás mindkét oldalon, varrás a javítószalagon. A brigád két nap megfeszített munkával megjavította a tépett vitorlát.

A szigetből illetve annak fővárosából szinte semmit nem láttunk, a kirándulás gondolata pedig fel sem merülhetett.

Csütörtök kora este eredményhirdetés, díjátadás, madeirai kormányzó szózata. nassolás, kortyolás. A mi társaságunk bement Funchalba, de már késő is volt, éhesek és szomjasak voltunk. Kipróbáltam a fehér borban pácolt-főzött sertéshúst –finom volt.

Pénteken készülődés majd búcsúztató, kifutás, rajt. Elvitorláztunk Madeira déli partja alatt, aztán uccu, következő megálló Rio de Janeiro, közben mintegy 3700 mérföld Atlanti óceán.  Egy idő után megjelent mellettünk egy kábé 20 fős delfinraj. Egy darabig szórakoztattak bennünket, aztán elunták az öreges iramot és otthagytak bennünket. közben a szél megerősödött, a hullámok megnőttek, közben besötétedett. Közel teljes hátszélben haladtunk pillangózva, kitámasztott orrvitorlával (poled-out yankee). A hullámok folyamatosan jöttek hátulról, szinte állandóan szörföltünk.

Ma, pénteken ugyanez a program volt napközben. Már csak 3432 mérföld van vissza (@1755 Zulu), a Kanári-szigetek magasságában járunk.

Jó hírek napja

Támaszpont jelenti:

A tegnapi bejegyzésemben leírt lopakodó üzemmód bejött az Edinburghnek.
Ma reggel a 4. HELYEN bukkantak fel!!!!! Juhéééééé! 
Ha vettek a verseny térképére egy pillantást, láthatjátok, hogy felzárkóztak az élbolyhoz és korábbi lemaradásukból is lefaragtak 30 mérföldet.
És ezzel még nem ért véget a jó hírek sora! 
Tegnap délután Csaba matróz telefonon bejelentkezett a Támaszpontnál! Épp a Zöld-foki-szigetek között hajóztak el, ahol volt térerő, így gyorsan kihasználta a lehetőséget. Jól van, jól érzi magát, és nem fázik :-) A decken 30+, a deck alatt 40+ fok van.... Épp akkor fejezte be a konyhaszolgálatot, ami elmondása szerint nem sikerült rosszul. Azt mondta, a csapat továbbra is nagyon klassz, bár a hőségben az első hajszálrepedések megjelentek az összetartás pajzsán, de ezek kimerülnek olyan ügyekben, mint ki nem rakta el a bögréjét vagy ki nem tette rendbe maga után a mellékhelyiséget. Egyelőre van szelük, remélik nem áll el az egyenlítőnél sem.

És a 3. jó hír, ami titeket, kedves-lelkes olvasókat is érint, hogy mostantól tud emaileket küldeni! Már el is küldte a Madeira óta született bejegyzéseket, amiket ismét részletekben fogok közreadni. Így most megint egy kicsit kusza lesz a blog pár napig, amíg felváltva teszem közzé a korábbi, Csaba matróz által írtakat és az épp aktuális híreket, de remélem, most már rendszeresen fog tudni jelentést küldeni, és akkor nem lesz szükség a Támaszpont jelentéseire.

Lopakodó üzemmód

Támaszpont jelenti:

Az Edinburgh továbbra is tartja az 5. pozícióját!!! nagyon jól haladnak dél felé,  reggelre beértek a Zöld-foki-szigetek közé, és átmentek LOPAKODÓ ÜZEMMÓDBA.

A lopakodó üzemmód (stealth mode) a 2. extra pontszerző lehetőség a verseny során, amit a korábbi bejegyzésben említettem. A lopakodó üzemmódot minden versenyszakaszon csak egyszer "kapcsolhatja" be minden csapat. Ilyenkor 24 órán át eltitkolhatják pozíciójukat és ezzel taktikájukat a versenytársak elől. Ez alatt az 1 nap alatt csak a versenyrendezőség ismeri a pozíciójukat biztonsági okok miatt, de a többi hajó felé, sőt a honlapon sem hozzák nyilvánosságra.

Jelenleg 3 hajó (Edinburgh, Geraldton és New York) lopakodik, holnap reggelre kiderül, ki milyen taktikát választott, és mennyire szerencsésen.

A flotta keleti része most már beért a Doldrumokba, ahol teljesen leállt a szél és trópusi hőségben tikkadozva várják, hogy újból megjöjjön.

Küldjetek hűsitő szelet az Egyenlítőhöz!

Élet a hajón a trópusokon

Támaszpont jelenti:

A verseny a KAPUn áthaladásért eldőlt az éjjel, és az Edinburgh sajnos nem volt az első három, pontszerző hajó között, viszont feltornázták magukat az 5. helyre!!!! Gratulálunk a legénységnek! A flotta kezd egyre jobban széthúzódni a Zöld-foki-szigetekhez közeledvén. A finnek is az amerikai hajó után vették az irányt, és a keleti, partközeli utat követik, annak reményében, hogy az egyenlítői zónán átérve jobb pozícióban lesznek Rió felé. Többen határozottan nyugatnak vették az irányt, ahol erősebb szél várható. Csaba matrózék egyelőre stabilan dél felé haladnak, reméljük, beválik a taktika.

A Clipper honlapon közzétett bejegyzések alapján úgy tűnik, a skót hajó fedélzetén jó a hangulat továbbra is. Az egyik központi téma a repülő halak, amelyek kamikaze módra ugrálnak a fedélzetre. Külön repülő hal felügyelőket kellett kinevezni, akik naponta többször ellenőrzik a fedélzetet, és visszadobják a vízbe a még élő ill. már elhunyt példányokat. A fedélzeten észrevétlenül örök vadászmezőkre távozott halak ugyanis a trópusi klímán hamar elviselhetetlen szagot árasztanak. 

A fedélzet alatt pedig az élelmezés, azon belül is a kenyérsütés tartja lázban a "legényeket". Kezdenek belejönni, sőt egyfajta baráti versengés alakult ki, hogy ki süti a legfinomabb kenyeret.
A "mother watch" (konyhaszolgálat) körülményei az egyenlítő környékén tovább nehezedtek: 30 fok feletti állandó hőmérséklet és 100% körüli páratartalom jellemzi az állapotokat, szellőztetni csak stabil menetben lehet. Mondjuk, így legalább a hajó dőlése és a tárgyak kizuhanása lecsúsztak a problémalista aljára :-) Nem irigylem a "konyhásnéniket"... Riszpekt.

A Kapu

Támaszpont jelenti:

Amíg a flotta a Zöld-foki szigetek felé közeledik, és az Edinburgh a 6. (!!) helyen küzd a jó pozícióért, kicsit írok a verseny szabályairól és a pontszerző praktikákról, amik most relevánsak lesznek ezen a szakaszon:

A verseny pontozási rendszere nagyon egyszerű: minden versenyszakaszon 10 pontot kap az első helyezett, és 1 pontot a 10. Az összesített versenyt tehát nem az nyeri, aki az utolsó európai szakaszon elsőnek ér célba, hanem akinek összesen a legtöbb pontja van.

Hogy a versenyt kicsit megbolondítsák , három pozíciójavító extrát is beiktattak a szervezők, ezek: a KAPUk (scoring gate), a LOPAKODÓ ÜZEMMÓD (stealth mode) és az OCEÁN SPRINT (ocean sprint).
A kapu (Scoring gate) egy képzeletbeli, az Egyenlítővel párhuzamos vonal két, koordinátákkal meghatározott pont között. A Kapun nem kötelező a hajóknak áthaladni, de az 1. három hajó, aki átszeli a vonalát plusz pontokat kap. Minden hajó eldöntheti, hogy átmegy-e a kapun,  amely némileg kiesik a leggyorsabb útvonaltól Rió felé, vagy inkább a gyorsabb utat választja a dél-amerikai kikötő felé, és így próbál jobb helyezést (és több pontot) elérni. 
Egyelőre úgy tűnik, hogy az amerikai és a holland hajón kívül mindenki becélozta a Kaput. Az amerikaiak a többiekétől jóval keletebbi utat választottak, és az afrikai partokhoz közel haladnak. Eddig egyelőre jó szélben haladtak, de kérdés, hogy beválik-e a kerülőút hosszútávon, az előrejelzések szerint ugyanis arrafelé gyengébb szél várható, mint nyugatabbra.  A hollandok kisebb embert és hajót ért sérülések után úgy döntöttek, kímélőbb üzemmódra váltanak, és a Kapun áthaladást sem erőltetik.
A következő bejegyzésben írok a többi extráról, addig izguljanak a kedves Olvasók :-)

Afrika partjainál

Támaszpont jelenti:

1 napja indultak el a hajók Madeiráról, és most épp a Kanári-szigetek mellett vitorláznak el. Az Edinburgh az 5. és 10. hely között „pilinckázik”, ahogy Csaba matróz mondaná.

Itt láthattok  egy képet a skótszoknyás legénységről a madeirai rajt előtt:

Amíg várjuk a híreket a fedélzetről, íme egy újabb részlet Csaba matróz naplójából még az 1. versenyszakaszról:

Gibraltár felé

Csaba matróz naplója (folytatás)

2011. augusztus 8.

Még nem találtam meg a módját, hogyan vezessem a naplót rendszeresen, még kevésbé azt, hogy hogyan tudom eljuttatni nyájas olvasóimhoz. Akik egyébként minden valószínűség szerint többet tudnak a verseny állásáról és a flotta történéseiről, mint én.

Hadd adjam ki a mérgemet, aminek több forrása is van.

1.         Az aranyárban vett satmail accountom nem működik, nem tudok bejelentkezni. Gordon írt ugyan a Clipper irodának, de semmi nem történt, valóban nem az ő dolguk,  csak nehéz úgy levet írni bárkinek, hogy nem tudok bejelentkezni.

2.         Még ha  be is tudnék jelentkezni, akkor sem tudnám ezt a naplót elküldeni, csak ha újragépelném, amit nyilván nem fogok. A Clippernek az az ostoba szabálya, hogy idegen eszközt – úgymint pendrive-ot - tilos a kommunikációs PC-hez csatlakoztatni. Merthogy vírusos lehet tőle a gép. A vírusvédelem ismertetlen fogalom, vagy ha igen, nem bíznak benne.

Ekkora hülyékkel régen találkoztam… Az persze sportszerűen eszébe sem jutott senkinek, hogy mindezt előre közölje.

A végeredmény az, hogy bejegyzéseimet a közbenső állomásokról tudom elküldeni, bár még nem adtam fel teljesen a küzdelmet, hogy jobb megoldást találjak.

A csütörtöki bejegyzés óta átkeltünk a Biscayai-öblön és most Portugáliától 280 mérföldre nyugatra, Setubal magasságában tartunk a Gibraltári szoros felé. Eddig 1140 mérföldet tettünk meg, 340 mérföld még hátravan. Jó lenne szerda reggelre Quinta do Lordo-ba érni. Ha ott szerdán rendbe tudjuk szedni a hajót, akkor csütörtökön szabadnapunk lehetne.

A Biscayai-öböl sok élménnyel gazdagított bennünket, változatos körülmények között hajóztunk. Kapitányunk szerint viszonylag nyájas volt hozzánk az időjárás és a tenger, én is rosszabbra számítottam. Rettentően élvezem, amikor vezethetem a hajót. Messze vagyok még James Spithill szintjétől, de minden alkalommal tanulok valami újat és gyakorlom azt, amit tanultam.

Az öböl után a spanyol és portugál partoktól 2-300 mérföldre nyugatra hajózunk dél felé. Tegnapelőtt éjszaka a kormánynál töltöttem közel két órát, teljes hátszél vitorlázat alatt. Éjszaka a sebesség sokkal nagyobbnak tűnik. Gyönyörű a csillagos ég és a vízben csillogó planktonok.

Meglepő módon a hajóforgalom kisebb az általam vártnál. Szabad szemmel talán két hajót ha láttunk  a távolban. A körülöttünk lévő járműveket az AIS rendszer segítségével követjük.

Eddig három vitorlát rongáltunk meg: a nagy spinakerben egy kábé 50 cm hasadás, a nagy orrvitorlában kábé 20 cm szakadás keletkezett. Legrosszabbul a nagy spinaker járt tegnap: a felső egyharmad magasságában teljes szélességben elhasadt, ráadásul cikkcakkban. Könnyes tekintettel bezsákoltuk, reméljük, hogy Madeirán a parton meg tudjuk varrni.

Túl vagyok az első konyhaszolgálaton és nem volt lázadás a hajón (na jó, majdnem). Nehezített pályán kezdtem: 0200-0600 között a fedélzeten voltam szolgálatban, majd 0600-tól este 2100-ig a konyhában. Társam Chris, a 68 éves yorkshire-i farmer (birkatenyésztő) volt, aki tündéri jelenség amúgy és bár úgy néz ki, mint aki gyagya, valójában roppant értelmes. A menü: reggelire zabkása vagy gabonapehely, ebédre bögrésleves és paradicsomos bab frissen sült kenyérből készült pirítóssal, vacsorára spagetti zöldséges, paradicsomos tonhallal. Köztük számtalan tea, kávé, kakaó, víz, szörpike. Természetesen kinek-kinek a saját ízlése szerint, mint a kávéházban: tejjel, cukorral, sokkal, kevéssel, koffeinos, -mentes, zöld, fekete, piros, sárga (nem tréfa). Minden felvonás után mosogatás. Miután a 4 tele édesvizes tankból 2 a harmadik napon kiürült, a mosogatáshoz tengervizet használunk, csak leöblítjük édesvízben a holmit. A mosogatás és a következő étkezés közti szünetekben takarítás: budisúrolás, nappali és hálóhelységek tisztítása.

Szóval unalomról szó sincs.

Eldördült a 2. rajt

Támaszpont jelenti:

4,5 órával ezelőtt ismét eldördült a verseny rajtpisztolya, és a mezőny 20-25 csomós ÉK-i szélben nekivágott az Atlanti-óceán átszelésének. A 3850 tmf hosszú 2. versenyszakaszt kb 20 nap alatt fogja teljesíteni a mezőny, szeptember 5. körül futnak be várhatóan Rióba.

A hírek szerint a rajtvonalon ismét utolsóként haladt át a skót hajó, de jelenleg az 5. helyen vitorláznak, mindösze 2 tmf-del lemaradva a vezető hajótól! A sorrend az előző versenyhez képest most alaposan megváltozott, vezet a szingapúri hajó, őket a hollandok és a kelet-ausztrálok követik. 

Az első hosszú út előtt

Kedves barátaim, szeretteim,
köszönöm mindannyiótoknak a kedves szavakat, biztatást, szurkolást. Szerettem volna minden levélre személyes választ küldeni, de nem fér bele a rövid madeirai tartózkodásba.
Nem éppen előkelő helyen végeztünk, de szilárd elhatározásunk, hogy ezen változtassunk. A 12 órás sebességi rekord azt bizonyítja, hogy a hajó, a skipper és a legénység is képes jó teljesítményre.
Eddig hosszában mentünk az Atlantin, most majd keresztbe. Szeptember 5-re várható az érkezésünk Rióba, addig lehet, hogy nem tudok hírt adni, de igyekszem vezetni a naplót. 
Vigyázzatok ti is magatokra és olvassátok a híreket a Clipper honlapján.
Csaba matróz signing off

Változatos időjárás

Csaba matróz naplójából (folytatás):

Augusztus 4. csütörtök

Elhagytuk a csücsköt. Nem adta meg könnyen magát. Már látótávolságban volt, mikor megfordult az áramlás és elkezdtünk visszafele sodródni, mert a víz túl mély volt ahhoz, hogy horgonyt vessünk. Aztán szerencsére megint fordult, most számunkra kedvező irányba. A csücsök után délnek fordultunk, be a Biscayai-öbölbe.

Eleinte napsütés, kellemes szél, ’Megy a hajó, nézd a nyulat, Lepencéig rajta mulat’. Aztán az előrejelzésnek megfelelően gorombább lett: felhők, majd eső, erősödő szél. Vitorlacsere, kurtítás, dőlünk, huppanunk. Az éjszaka hasonlóképp telt, fűszerezve azzal, hogy kora hajnalban a szél megkergült, majd leállt. Hosszú lesz így Madeiráig… Az eső meg a felcsapó hullámok miatt csuromvizesek lettünk, a fedélzeten – főként éjszaka – hűvös, a fedélzet alatt meleg, pára és szag van. A hajóba persze szivárog a víz a fedélzetről, de ez várható volt, a kérdés az volt, hogy hol.  Szerencsétlenségemre az én rakodófülkéim fölött.

A társaság fegyelmezetten és többnyire humorral viseli a körülményeket, beszólás még nem volt (tőlem sem).

A kaja elég jó, az ügyeletes konyhások lelkesen főznek és roppant önfegyelemmel mosogatnak, ami nem kis teljesítmény 20 ember tányérját, evőeszközét, poharát, bögréjét és a főzőedényeket figyelembe véve.

Úgy élünk, mint az állatkák: néha futkosunk, néha csak ülünk, aztán eszünk és alszunk. Mindezt elég lehetetlen időbeosztás szerint.

A legénységi szálláson többnyire dög meleg van, a fedélzeti ablakot nem szabad menetben kinyitni az ajtót pedig néhány versenyző miatt kell zárva tartani, mert egyiket a szalonból jövő fény, másikat a hang zavarja. Szerintem még nem elég fáradtak.

A göröngyös út főként a médiamunkásokat viselte meg, sőt néhány legénységi tag is szenvedett, de a rókák még bent maradtak.

Eddig egy fókát és hat delfint láttam.

Most (csütörtök 1500) Lorient magasságában vagyunk, sebességünk (lassúságunk) 2.4 csomó, irány 236°, így az Azori-szigetekre mennénk de az előrejelzés ÉÉNy szelet jósol, ami segíteni fog Madeira felé.

Versenyben vagyunk…

Csaba matróz naplójából: 2011. augusztus 2.

...immáron második napja. Nyájas olvasóim megértését kérem: nem így terveztem. Eredeti szándékom szerint naponta írtam volna bejegyzést, de a történelem ezt felülírta. A rajtot megelőző közel 10 napról majd igyekszem beszámolni, remélem lesz rá alkalom.

2011. július 31-én 1430-kor parádé-formációban >> elhagytuk a Southampton Ocean Village Marinát és elmentünk a Cowes szigeti Royal Yacht Squadron előtt levő rajtvonalig. A formációt a HMS Illustrious helekopter anyahajó kísérte, valamint közel 1,000 mindenféle vízi jármű. A rajtunk közepesre sikerült, de aztán szépítettünk. A szél tréfát űzött a flottával, alig fújt, ezért keservesen haladtunk, amit a szembejövő dagály tovább súlyosbított.

Menet közben folytattuk a szerelést, rakodást. A helyzetet nem segíti, hogy a kapitányon és 16 fős legénységen kívül velünk van 3 újságíró tanonc is, így több, mint telt ház van.

Beállt a váltás-rendszer is: nappal (0800-2000) 2*6, éjjel (2000-0800) 3*4 óra. A saját váltásom összetételével elégedett vagyok, a másiknak kevésbé örültem volna.

Elpilinckáztunk a Csatornáig majd átvágtunk rajta. Közben leporoltuk vitorlázó tudásunkat – szerencsére Gordon megértő és türelmes.

A hétfőt változó, gyenge szélben töltöttük. Szerencsére kora délután, mikor én vehettem át kormányt, megerősödött így vidám 11 csomóval haladhattam. Amint átadtam, gyengült. Este átadtuk a váltást és elmentünk aludni. 4 óra múlva felmentem és valami furcsa volt. Kiderült, hogy annak ellenére, hogy a víz surrogott mellettünk, az áramlás erősebb volt a szélnél és visszafele vitt volna bennünket. Gordon erre számítva olyan útvonalat választott, ahol a mélység olyan, hogy lehet horgonyon állni. Akik nem voltak ennyire előrelátóak, azok tempósan haladtak visszafelé. Amikor megfordult az áramlás felszedtük a horgonyt és haladtunk előre, majd az áramlat fordultával ismét horgony. Nem pont ilyennek képzeltük a tengeri vitorlázást, de most ez ilyen. Reggeli után elkezdtünk spinakert húzni. Eltartott vagy egy óráig, de ez drámaian javulni fog. Felhúzás után nemsokára el is reszeltük a spi alsó élét az előmerevítőn, elrepedt. Spi le, szélkereső (windseeker) fel, első vitorlajavítás. Szerencsére  varrni nem kellett, csak ragasztani. Javítás után spi fel, szélkereső le, azóta vidáman haladunk kábé 7 csomóval a francia partokhoz közel. Most (kedd 2315) Morlaix  magasságában vagyunk, holnap délután kerüljük meg Franciaország északnyugati csücskét, onnantól irány dél felé Madeira.

Az idő jó, néha kifejezetten erősen tűz a nap. Eső eddig csak pár csepp volt, holnapra több várható.

A társaság jó, kedves, értelmes, elkötelezett népek. A kép később nyilván árnyalódni fog, de indulásnak nem rossz.

Gordon nagyon jó fej, vidáman, határozottan irányítja a legénységet.

A fedélzeten rend van, lent is kezd beállni valami rend, már csak egy fél láda zöldség van a nappaliban de azt holnap megesszük. Kisebb szépséghiba, hogy időnként krumplieső hull, de majd ez is elmúlik.

Mint hajómérnök szerencsém volt üzemanyag és olajszűrőt cserélni mind a hajómotorban, mind a generátorban. A gumiember hozzám képest márványszobor. Visszavan még a vízkészítő próbája, de ahhoz tisztább vizek kellenek. És hogy el ne felejtsem: megérkezésem másnapján reggel a hajón azzal fogadtak, hogy a két budi szennyvízvezetékeit ki kell cserélni, de a jó hír az, hogy a régit (értsd: szarosat) már kiszerelték, nekünk a tiszta, új csöveket kell ’csak’ behúzni. 7 óra hosszat tartott kettőnknek, aminek kábé felét fejjel a vécécsészében töltöttem.

Csaba matróz standing by

Hírek Csaba matróztól

Örömmel értesítem a tisztelt olvasóközönséget, hogy tegnap telefonos kapcsolatot sikerült létesítenünk Csaba matrózzal a rajt óta először! Jól van, álmos és hullafáradt.  Megtudtuk, hogy nem működik a hajón a műholdas emailrendszer, ezért nem tudott írni nekünk és a leveleinket sem kapta meg. DE! Tá-tá-tá!!! Ennek ellenére szorgalmasan írt nekünk beszámolót, amit most el is küldött, és amit részletekben fel is töltök a következő napokban a blogra. Nem egyszerre, beosztjuk, hogy kitartson :-) 
Vidám olvasgatást, merüljetek el ti is az Edinburgh kalandjaiban!
Támaszpont

Befutott az Edinburgh Madeirára!

Csaba matróz 12:47-kor befutott Madeirára az Edinburgh Inspiring Capital fedélzetén!!

10. helyen végzett a skót hajó az 1. versenyszakaszon, de ami a legfontosabb, hogy baj nélkül, épségben megérkezett mindenki.

Feltehetően egy alapos zuhanyozás és egy jó kajálás után bele is vetik magukat a szerelésbe és előkészületekbe az atlanti átkeléshez, hiszen péntek délután már el is rajtolnak a következő szakaszon, amely Rióig tart!

Már a célegyenesben!

Kedd éjfélig befutott az első három Clipper hajó Madeirára!!

1. Gold Coast Australia

2. Visit Finland

3. New York

Csaba matrózék rendületlenül haladnak a cél felé a 10. helyen, várhatóan ma délután befutnak ők is. Tessék nagyon drukkolni a mezőnyzáró skót hajónak! Megérdemlik majd a hideg sört a kikötőben. Hajrá Edinburgh!!!

Most írjatok még emaileket, Madeirán biztos olvasni fogja a gmail-re küldött leveleket, és örülni fog a hazai híreknek!

A Támaszpont

A kulisszák mögött

Amíg az Edinburgh lassan, de biztosan dolgozza le a mérföldeket, és közelít nyugat felől az élbolyhoz, addig is kukkantsunk be egy versenyhajó belsejébe. 

A rajt előtt lehetőségünk volt az Edinburgh fedélzetére jutni, és lemerültünk a versenygép gyomrába is. EZT láttuk. Nem tudom, mennyire jön át a képeken, de a körülmények legjobb jóindulattal is spártainak nevezhetőek.  Ehhez képest  egy 11 m OD vagy egy 70-es cirkáló belseje tágasnak és komfortosnak tűnt nekem...

8.helyen az Edinburgh!!

Helyzetjelentés a támaszpontról: az Edinburgh feljött a 8. helyre!!!!!

http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/follow/race-viewer/ 

A javulásnak két oka van: egyrészt a mezőnytől nyugatabbra erősebb és kedvezőbb irányú szélben tudtak haladni, másrészt a Geraldton egyik embere megsérült, így a hajónak ki kellett kötnie Vigoban (ES), hogy evakuálják a sérültet, így ők visszaestek a 9. helyre. (Szerencsére nem nagyon súlyosak a sérülések, és már kórházban van a sérült brit)

Fotók és videók a verseny rajtról

Ismét a támaszpont jelentkezik. Amíg Csaba matróztól nem kapunk híreket a tengerről, ajánlom a tisztelt olvasóközönség figyelmébe a fotókat, amiket Southamptonban készítettünk a rajt napján. Senki ne hagyja a lehetőséget, hogy apukám pipaszár lábait skótszoknyában és fehér térdzokniban láthassa!!! :-)

A fotókat ITT tudjátok megnézni 

A rajt előtti hangulatról ITT láthattok egy videóösszefoglalót, a rajtról pedig még EZ volt a legjobb, amit találtam. Sajnos, az Edingburgh annyira hátul és a part alatt rajtolt el, hogy nem látszik, de azért a fíling átjön.

EZEN a videón pedig azt látjátok, ahogy a hajókat egymás után elköti a southamptoni Ocean Village kikötőben és kihajóznak. Az Edinburgh indulása 05:45-06:58-ig látható. Minden hajó indulásakor a saját csapatdaluk szól. A skót hajó Heather Small: Proud c. számát választotta. Ez lesz egyébként a 2012-es londoni Olimpia hivatalos himnusza. Csaba matróz nem lelkesedik érte, de szerintem nagyon klassz, és illik is a versenyhez.

Vigyázz, kész, RAJT!!!!!!

Figyelem, a "támaszponti híradó tiszt" (Naval Base Communications Officer) jelentkezik. 
Először is elnézést kérek a 4 napos csúszásért a híradásban, de az elmúlt napokban technológiailag nem adatott meg, hogy közzétehessem a híreket.
Tehát: 
Csaba matróz július 31-én délután helyi idő szerint 16:30-kor skótszoknyában(!) elrajtolt a Clipper földkerülő vitorlásversenyen az Edinburgh Inspiring Capital (továbbiakban Edinburgh fedélzetén!!!! Sasoltuk, rajta volt a hajón, nem futamodott meg az utolsó pillanatban :-)
Bizonyítékul az utsó rajt előtti pillanatok egyenruhában:

A rajtra gyönyörű napsütéses időben, gyenge szélben került sor, fantasztikus látvány volt, ahogy a flotta kihajózott Wight szigetéhez a southamptoni kikötőből több száz kisebb vitorlás és motoros hajó és az HMS Illustrious helikopterhordozó hadihajó (vagy mi a szösz) kíséretében. Megvolt a fíling, na. a rajtról profi képeket ezeken az oldalakon találtok:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/follow/photo-galleries/?start=18
Az Edinburgh utolsóként zúzott át a rajtvonalon, és ezt a helyet azóta is viszonylag stabilan tartja, tehát baj nem lehet :-) Ki akar az élbójában tolakodni, amikor élvezni lehet a végtelen óceán magányát, nem? :-) A lényeg, hogy jól vannak!
A verseny állását 3 óránként frissítik ezen a térképen, a kék alapon fehér X-es hajót lessétek:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/follow/race-viewer/ 
angolul tudó blogolvasók figyelmében ajánlom a hivatalos hírek oldalt, amit naponta frissítenek:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/race-news/
a többiek kedvéért összefoglalom magyarul, ami eddig történt:
A rajt után az első 4 nap gyenge szélben hajóztak dél felé, először Franciaország kiálló csücskét megkerülve, majd tovább a Biscayai-öblön át Spanyolország felé. A szél annyira legyengült, hogy a legtöbb hajó kénytelen volt lehorgonyozni a nyílt vízen, hogy a dagály vissza ne sodorja. A rettegett Biscayai-öböl aztán az 5. napra, azaz mára, ha nem is vihart, de erős szelet és szakadó esőt hozott. Így ha már kellemetlenebb (értsd: csatakvizes) körülények között is, de legalább jól haladnak. A skót  és kínai hajó a mezőny végén, úgy tűnik, általában más útvonalat és taktikát választ, mint a mezőny eleje, ami egyelőre nem tűnik kifizetődőnek, de Madeira még messze van, addig bármi lehet.
Csaba matróz egyelőre nem adott hírt magáról, szerintem a 3 órás váltások pihenőszakaszában aludni próbál és nem írogatni :-) Augusztus 8 körül érnek Madeirára, onnan biztos jelentkezik majd,
A rajt előtt megnéztük a hajót: kívül gyönyörű versenygép, belül, hmmm, spártai... csak erős idegzetűeknek. Találkoztunk Gordonnal, a skót kapitánnyal és a legénység jónéhány tagjával, és megbizonyosodtunk róla, hogy mindannyian jófejek, imádják Csaba matróz főmérnököt és remek a hangulat a hajón.
Az ajándékpólót átadtuk a kikötőben, amit meghatottan vett át a matróz, és nagyon köszöni mindenkinek.

További rajt előtti és rajtfotókat hétvégén töltök fel a Picasa albumba, lessétek majd.
Edinburgh, hajrá!!!!