Indulás szívatóval

Immár rutinból: ébresztő 0400-kor, kómás út a repülőtérre, zsákok fóliázása, csomagfeladás, búcsú feleségtől, formaságok, bent vagyok. Keressük meg a kaput. Táblaböngészés, találat: MA612 BUD- GTW késik a 0650 menetrendhez képest. Fenébe, de nem aggódunk, mosdó, dohányzó. 15perc múlva táblavizit: tervezett indulás 0830. Ez már rosszul esik, de még nem akarom kiszámolni, hogy elérem-e a portsmouthi buszt Gatwicken. Szabad Nép félóra, majd ismét táblanézés. Jó dolog ez, foglalkoztatják az utasokat, érzelmeket keltenek bennük, szellemi erőfeszítésre sarkallják őket: ezúttal 0915 áll a táblán. A vége: 1100-kor felszálltunk.

Gatwicken irány a távolsági busz irodája, lenni itt kicsi probléma. Semmi gond, mondja a barátságos úriember, szerencséd van, 5 perc múlva indul egy járat, el tudsz vele menni. Ja, a váltás 7 fontba kerül. Drága ügy ez a vitorlázás, és hajónak még a közelébe sem jártam.

2 óra buszozás után megérkezem Portsmouthba, ott rövid taxiút után bejelentkezés az Ibis szállodába. Első 3 szó után hallható, hogy a recepciós fiatalember anyanyelve francia és az angolból még nem érett meg az oxfordi disszertációra. Épp elmélyednénk a szállodai internethasználat feltételeiben és ez nem megy egyszerűen. (A mosdó-lefolyó javítására vonatkozó igényemet jegeltem, holnap csak más lesz szolgálatban, az hátha érti, mit mondok.) Eszmecserénk vége fele megjelenik egy ifjú hölgy és segítségére siet a szorongatott recepciósnak (jobban megnéztem: tanonc volt). A hölgy elkezdi böngészni a papírokat majd, megkérdezi: jól gondolom, hogy Ön magyar – magyarul. Igyekezett segíteni, de az Accorhotels üzleti politikájával ő sem boldogult. Internet használat: 10 font/24 óra. Vezetékes, wifi nincs. Illetve a hallban van, nem is kell egész napra megvenni, 1 óra ára 4 font. A Marlboro man mondása jutott eszembe. Viszont a nemzeti összetartozás jegyében a hölgy elárulta, hogy a Commerce streeten található McDo-ból ingyen lehet internetezni. 2012-t írunk…

Gyors kirakodás aztán bevásárlás holnapra, mert az Ibis reggelije ehetetlen, az ebéd a kikötő Pumphouse cafe nevű intézetében mérhetetlenül lassú, drága és unalmas.

Sovány malac vágta a komphoz, rutinosan előkészített apróval jegy megszerzése 10 s alatt (januárban ez még 5 percig tartott), a gosporti oldalon 5* oda-vissza bérlet meg vásárlása (a portsmouthi oldalon nem lehet kapni, de ezt a komp személyzete teljes magától értetődőként mondja), majd 8 perc erőltetett menet a Clipper irodáig, ahol illemtudóan bejelentkezem. Kedvesek, de már nagyüzem van.

Irány a hajó, közben egy rakat ismerős, barát. A hajón pár társam, épp a nagyvitorlát próbálják rálapolni a búmra, örülnek az érkezésemnek. A zsír új vitorla kemény, mint a jég verése, megszenvedünk vele. A hajó belsejében uralkodó állapotokat a nemzet Pannija 24-es karikával sem engedné leadni. Van még bőven mit tenni.

A fedélzeten vannak: Gordon (skipper), Paul Ryner, Keith Nelson, Barry Chamberlain, Nick Barclay, Nick Rudd, róluk több a Clipper honlap The teams-Edinburg-Crew profiles oldalon olvasható.

Eligazítás reggel 0800-kor (brrrrr).

Amúgy:

Dél-Angliában időnként esik az eső, legalacsonyabb/legmagasabb hőmérséklet 12/18°C. Az otthoni 34+°C-hoz képest üdítőnek tűnhet, de nem az.

Most van a Portsmouth graduation week (diplomaosztás), a város tele van vakolatsimító-sapkás egyedekkel és emiatt a szálloda is jóval drágább a szokásosnál.

Ps: minden lelkes levélírómnak (Orsi, Sirin, Béla, Zoli, Tamás , B.Gyuri, P. Gyuri, Robi és akiket kihagyok) köszönöm a bíztatást. 

Helyesbítés és rövid hírek

Lehetne nagy az arcom és mondhatnám, hogy olvasóim figyelmét tettem próbára – akik néhány kivételtől eltekintve roppant tapintatosan nem tették szóvá – de a valóság az, hogy elírtam: legközelebb 2012. február elején leszek itthon. A hiba első észlelője a Pilóta volt, neki hivatalból éles szeme van és a kímélet sem jellemző rá. Egyben élt is a gyanúperrel, hogy elszóltam magam és tényleg rá fogok húzni még egy évet. Nem valószínű…

Az elmúlt napok a válogatás és csomagolás jegyében teltek. Végül ma 21 órára lezártam a két csomagot. Nem fért minden bele – nem a tömeg, hanem a térfogat miatt – családtagjaim utánam hozzák a maradékot a rajtra.

Visszaszámlálás – már csak 2 nap!

Rémisztő sebességgel rohant el az elmúlt egy év.  8 nap híján egy évvel ezelőtt jelentkeztem a versenyre. Azt gondoltam, hogy ennyi idő alatt alaposan, megfontoltan, sietség nélkül felkészülök. A természeti törvények engem sem kímélnek (és ezt tudnom kellett volna):

nem gondoltam rá,

gondoltam rá, de tovább tartott,

váratlanul beesett,

stb.

Még 3 éjszakát alszom itthon, aztán szerdán, július 20-án reggel a vérfagyasztó 06:50-es járattal elrepülök. Legközelebb 2013. február elején látom viszont fatornyos falumat.

A kommunikáció köztetek és köztem változni fog.

E-mailt olvasni és írni korlátozottan lesz lehetőségem – jellemzően 3-4 hetenként, amikor rövid időre kikötünk. A sokak által ismert mérnök-cím csak fogadni fog leveleket. A csaba.matroz@gmail.com lesz az aktív levelezési címem. A támaszponti híradó tiszt (Naval Base Communications Officer) rendszeresen olvassa az ide érkező leveleket és kellő kíméletlenséggel válogatva, rövidítve továbbítja hozzám az arra érdemesnek ítélteket. A híradó tiszt persze befolyásolható, de:

először is: meg kell találni,

másodszor is: kostet viel, ja?

A lehetőségek adta módon fogom folytatni a naplómat, melyet a híradótiszt fog közzétenni ugyanitt. Ennél gyorsabb, frissebb lesz a Clipper honlapja: http://www.clipperroundtheworld.com , ahol a híreket, a verseny állását közel valós időben követhetitek. Ez azt is jelenti, hogy a hírekben ti előrébb fogtok tartani, mint mi.

Hiányozni fogtok majd az úton, a delfineket, szárnyashalakat rólatok fogom majd elnevezni. Mindannyiótokkal szeretnék találkozni 2012-ben, ezért vigyázzatok magatokra, hogy viszontláthassalak benneteket.

Csaba matroz standing by

Eladó mérföldek

A verseny során sok mindennek szűkében leszek, megtett mérföldből viszont lesz sok: 18,000. Ezeket a mérföldeket kínálom eladásra. Tetszőleges mennyiség vásárolható belőlük, annyiért, amennyit a vevő gondol fizetni érte. A vételárat a Bátor Tábor Alapítvány számlájára fizetheti a vevő. A Bátor Tábor krónikusan beteg gyemekeknek nyújt élményterápiát. Érdemes megnézni a honlapjukat, valamint a YouTube-on található filmeket.

Adományozni ezen a linken keresztül tudsz:  http://www.batortabor.hu/jotett/vitorla

Segítségedet a gyerekek nevében köszönöm.

Level 4 practical

Nem így terveztem. Azt gondoltam, hogy a tanfolyamról hazatérés után pár napon belül – persze fokozatosan adagolva, hogy olvasóim érdeklődését fenntartsam,  beszámolok a történtekről. Az események elsodortak, de ezekkel nem untatom a nyájas olvasót, pusztán annyit jegyzek meg, hogy 3 hét távollét alatt jelentős mennyiségű teendő gyűlik össze, különösen, ha az ember fia óra ellen játszik.

Péntek délután az elméleti képzés és vizsga után egy talicskára szert téve ráközelítettem a szelíden ringatózó Edinburgh Inspiring Capital névre hallgató, diszkrét bíbor színbe öltözött objektumra. Ő lesz lakóhelyem, közlekedési eszközöm, mindenem a következő héten, majd rajt után 5 hónapig. Tisztelettudóan közelítettem, nem lenne szerencsés a kezdeteknél elidegeníteni a hölgyet (az angolban a hajó nőnemű, sértés másként szólítani).

A fedélzet alatt egy idősebb (nálam) és egy ifjabb (fiamnál) úrral találkoztam. Előbbi Paul, a hajó stábfőnöke, utóbbi… erről később. Paul közölte, hogy a kapitány nincs itt, de hagyott nekem feladatul egy listát, hogy ellenőrizzem le. Itt jegyzem meg (bár lehet, hogy már megtettem), hogy korábban elkövetett bűneim büntetéséül megkaptam a hajómérnöki (Chief Engineer = ChEng) beosztást. A lista 8 sűrű oldalból állt, tele alkatrész, anyag, stb tételekkel. "Tantó néni, én készültem!" Tényleg… Egy tétel volt, amit nem ismertem. Kérdezem a két tettestársat – te angolszász vagy – ez micsoda? (bradawl). Mindkettő rángatja a vállát: fogalma sincs. 'Bocs, te nem angol anyanyelvű vagy?' 'De, de ilyen b*zi szavakat nem ismerek.' És akkor én lenni kicsi indián honnan tudni?

A fiatalúr. Jóképű, kedves, mosolygós: Bemutatkozunk. Ő második ismétlésre közelítőleg jól ejti ki a nevemet. Én harmadikra sem értem az övét. Semennyire. Kérem, hogy írja le, így fest: Eoghan. Kiejtése: Oen. Később kiderült, hogy a briteknek sem ment könnyen, a kapitány nemes egyszerűséggel Egonnak hívta.

A legénység a meghirdetett elképzeléstől eltérően alakult. Az L4 tréningen elvileg mindenki a saját hajóján, saját társaival, saját kapitányával gyakorol. Mivel ez volt az első L4 tréning, mind az Endinburgh, sem a Derry-Londonderry hajóra csak 6-7 jelentkező volt, ezért összevontak bennünket, így lettünk 13-an. Bónusz: lett két kapitányunk is. Ennek több előnye is volt:

1 az egyik mindig szolgálatban van, ezért a legénységnek lazítás nuku

2 bár ugyanott tanultak, az elképzeléseik kissé különböznek és ez a legénység dolgát nem könnyíti

3 többet, több forrásból tanultunk.

A hajózás amúgy szinte eseménytelen volt. Kimentünk 40 kn szélben, amire jöttek befúvások, jó szokás szerint megkerültük  a Wight szigetet (nem emlékszem, hányszor), a legénység egy része legjobb barátját, a vödröt ölelte, 2 flottaversenyt futottunk, oda-vissza a La Manche csatornán egészen Cherbourgig. Váltás 3-4 órában, kivétel, mikor mindenki a fedélzeten.

Voltak pillanatok, amikor kimerítőnek éreztem a dolgot. Például akkor, amikor a hajó dőlt 40 fokot, liftezett 3-4 métert, kivetkőzni a viharruhából 15, visszaöltözni 25 percig tartott (és közben nem is hánytam) és aludtam 3 órát.

A megtett út:

Új támogató – Getronics Magyarország Kft.

Örömmel jelentem be, hogy utamnak újabb támogatója akadt: a Getronics Magyarország Kft. adja az informatikai infrastruktúrát. Ennek központi eleme a rendelkezésemre bocsátott Dell Latitude 2120 netbook és a kapcsolódó szolgáltatások. Ezzel a segítséggel fogok naplót írni, képeket küldeni, útvonalat tervezni, nyomvonalat követni, levelezni, zenét hallgatni, mozit nézni, valamint magammal vinni számtalan olyan információt, amire semmi szükségem nem lesz.

A masina kicsi, könnyű, gyönyörű képet rajzol, hosszan működik akkumulátorról, mindent tud, amire nekem szükségem van (valószínűleg többet, de azokat a tulajdonságokat még nem fedeztem fel), netbook mivolta dacára jelentős teljesítménnyel rendelkezik, és – hajón fontos – gumírozott bevonata van.

Régen volt, hogy új számítógépet kellett használatba vennem, a telepítés-konfigurálás minden örömével és nyűgével. Az L2120 meglepően kezesnek bizonyult. Kétszer kellett mindössze telefonos támogatást kérnem és azt is az én figyelmetlenségem miatt. A Getronics munkatársa készségesen és hozzértően segített.

Őszinte és hálás köszönetem a Getronics Magyarországnak és személy szerint Péternek, Györgynek és a két Csabának.