2011. november 30. 2000
Kedves Olvasóm, sok munkába
került, míg ötödik helyről sikerült leküzdeni magunkat a nyolcadik helyre.
Azért nem hátrább, mert két hajónak fel kellett adnia a versenyt.
Hogy van ez? Megnyerjük az Ocean Sprintet, több
esetben a legjobb 12-órás távot futjuk. Mi lehet a baj? Talán a stratégia, vagy
a taktika? Ki határozza meg ezeket? Illusztráció az út egy szakaszáról, a
manőverekről a kapitány döntött:
Vasárnap hajnalban átestünk a
célvonalon. Leparkoltunk, nagyjából elcsomagoltuk a hajót, aztán többünk
elfoglalta parti szállását.
Kéjhömpöly: forró zuhany,
hajmosás, borotválkozás, tiszta ruha. Másfél óra múlva vissza a kikötőbe, munka
a hajón. Néha állva elalszunk. Elérkezik a megváltó este. Alvás ágyban,
rázkódás, billegés nélkül. Nem számít – éjjel felébredve úgy támolygok ki a
fürdőszobába, hogy kapaszkodom és kitámasztom magam. De aztán ez elmúlik.
Az elmúlt napok szorgos
munkával teltek. Generátor, víztisztító, motor. Megadták magukat.
Visszaszereltük a motor termosztátját is, amit Madeira környékén, úgy 3
hónappal és 16,000 mérfölddel ezelőtt vettünk ki. Működik – az emberi elme
diadala a holt anyag felett – reméljük.
A mai nap csörlő karbantartással
telt. Fekete öves, hat danos csörlőmester vagyok. Bármilyet, bármikor, bekötött
szemmel, tótágast állva is. Nincs az a megátalkodott jószág, amivel el ne
bánnék. Na jó, lehet, hogy van. De nem sok.
No comments:
Post a Comment