Felszerelés

Ez egy hosszabb értekezés lesz, a nyájas olvasók türelmét kímélendő több részletben. A téma iránt közömbösek nyugodtan ugorják át ezeket a bejegyzéseket.

A vitorlás felszerelésről annyit írtak már, hogy az megtöltené az alexandriai könyvtárat. Írtak róla a felszerelés-gyártók, vitorlázás-szervezők, -oktatók, szakújságírók és természetesen maguk a vitorlázók. A vallásos fanatizmustól a laza nemtörődömségig mindféle viszonyulás tettenérhető.

A téma számomra azért nem közömbös, mert egy hiányzó, rosszul megválasztott vagy silány minőségű darab hetekre (a következő kikötésig) meg tudja keseríteni az életet és megfoszthat attól az örömtől, amiért éppen az egészet teszem. Gondolom, hogy a túra végére magam is nagy tapasztalatú szakértő leszek, csak félő, hogy az későn van.

Jóllehet sokan – különösen a gyártók – hangsúlyozzák a vitorlás felszerelés különleges tulajdonságait, azért némi józanság itt sem árt. Számos ruházati elemet, vagy eszközt bátran vehetünk a síeléshez, túrázáshoz, hegymászáshoz vagy kerékpározáshoz használt kelléktárunkból.

A másik tapasztalat, hogy a nagynevű gyártók – Musto, Helly Hansen, Gill, Henry Lloyd, TBS, XM - a teljesség igénye nélkül – előszeretettel sulykolják, hogy a rendkívüli igényekhez különleges, csak erre a célra fejlesztett holmi kell, és presto csak most, csak önnek, nekünk pont van ilyenünk – igaz, nem óccó, de a minőségnek megvan az ára, nem igaz? Az esetek egy részére ez igaz, azonban a nagy sportáruházakban körülnézve nevenincs vagy saját márkás termékekből felszerelkezhetünk – töredék áron.

Mindezeket elmondva és költség-tudatosan vásárolva is egy kisebb vagyonba kerül a cucc. Ennek legfőbb oka, hogy szélsőségesen változatos időjárási körülményekre kell felszerelkezni: az Egyenlítő környéki közel 40°C és szélcsendtől a Déli óceán 10°C, 50-60 csomós szélig mindenre.

A következő folytatásban a lábra-, kézre- és fejrevalókról fogok elmélkedni.