Vigyázz, kész, RAJT!!!!!!

Figyelem, a "támaszponti híradó tiszt" (Naval Base Communications Officer) jelentkezik. 
Először is elnézést kérek a 4 napos csúszásért a híradásban, de az elmúlt napokban technológiailag nem adatott meg, hogy közzétehessem a híreket.
Tehát: 
Csaba matróz július 31-én délután helyi idő szerint 16:30-kor skótszoknyában(!) elrajtolt a Clipper földkerülő vitorlásversenyen az Edinburgh Inspiring Capital (továbbiakban Edinburgh fedélzetén!!!! Sasoltuk, rajta volt a hajón, nem futamodott meg az utolsó pillanatban :-)
Bizonyítékul az utsó rajt előtti pillanatok egyenruhában:

A rajtra gyönyörű napsütéses időben, gyenge szélben került sor, fantasztikus látvány volt, ahogy a flotta kihajózott Wight szigetéhez a southamptoni kikötőből több száz kisebb vitorlás és motoros hajó és az HMS Illustrious helikopterhordozó hadihajó (vagy mi a szösz) kíséretében. Megvolt a fíling, na. a rajtról profi képeket ezeken az oldalakon találtok:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/follow/photo-galleries/?start=18
Az Edinburgh utolsóként zúzott át a rajtvonalon, és ezt a helyet azóta is viszonylag stabilan tartja, tehát baj nem lehet :-) Ki akar az élbójában tolakodni, amikor élvezni lehet a végtelen óceán magányát, nem? :-) A lényeg, hogy jól vannak!
A verseny állását 3 óránként frissítik ezen a térképen, a kék alapon fehér X-es hajót lessétek:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/follow/race-viewer/ 
angolul tudó blogolvasók figyelmében ajánlom a hivatalos hírek oldalt, amit naponta frissítenek:
http://www.clipperroundtheworld.com/index.php/race-news/
a többiek kedvéért összefoglalom magyarul, ami eddig történt:
A rajt után az első 4 nap gyenge szélben hajóztak dél felé, először Franciaország kiálló csücskét megkerülve, majd tovább a Biscayai-öblön át Spanyolország felé. A szél annyira legyengült, hogy a legtöbb hajó kénytelen volt lehorgonyozni a nyílt vízen, hogy a dagály vissza ne sodorja. A rettegett Biscayai-öböl aztán az 5. napra, azaz mára, ha nem is vihart, de erős szelet és szakadó esőt hozott. Így ha már kellemetlenebb (értsd: csatakvizes) körülények között is, de legalább jól haladnak. A skót  és kínai hajó a mezőny végén, úgy tűnik, általában más útvonalat és taktikát választ, mint a mezőny eleje, ami egyelőre nem tűnik kifizetődőnek, de Madeira még messze van, addig bármi lehet.
Csaba matróz egyelőre nem adott hírt magáról, szerintem a 3 órás váltások pihenőszakaszában aludni próbál és nem írogatni :-) Augusztus 8 körül érnek Madeirára, onnan biztos jelentkezik majd,
A rajt előtt megnéztük a hajót: kívül gyönyörű versenygép, belül, hmmm, spártai... csak erős idegzetűeknek. Találkoztunk Gordonnal, a skót kapitánnyal és a legénység jónéhány tagjával, és megbizonyosodtunk róla, hogy mindannyian jófejek, imádják Csaba matróz főmérnököt és remek a hangulat a hajón.
Az ajándékpólót átadtuk a kikötőben, amit meghatottan vett át a matróz, és nagyon köszöni mindenkinek.

További rajt előtti és rajtfotókat hétvégén töltök fel a Picasa albumba, lessétek majd.
Edinburgh, hajrá!!!!

Indulás szívatóval

Immár rutinból: ébresztő 0400-kor, kómás út a repülőtérre, zsákok fóliázása, csomagfeladás, búcsú feleségtől, formaságok, bent vagyok. Keressük meg a kaput. Táblaböngészés, találat: MA612 BUD- GTW késik a 0650 menetrendhez képest. Fenébe, de nem aggódunk, mosdó, dohányzó. 15perc múlva táblavizit: tervezett indulás 0830. Ez már rosszul esik, de még nem akarom kiszámolni, hogy elérem-e a portsmouthi buszt Gatwicken. Szabad Nép félóra, majd ismét táblanézés. Jó dolog ez, foglalkoztatják az utasokat, érzelmeket keltenek bennük, szellemi erőfeszítésre sarkallják őket: ezúttal 0915 áll a táblán. A vége: 1100-kor felszálltunk.

Gatwicken irány a távolsági busz irodája, lenni itt kicsi probléma. Semmi gond, mondja a barátságos úriember, szerencséd van, 5 perc múlva indul egy járat, el tudsz vele menni. Ja, a váltás 7 fontba kerül. Drága ügy ez a vitorlázás, és hajónak még a közelébe sem jártam.

2 óra buszozás után megérkezem Portsmouthba, ott rövid taxiút után bejelentkezés az Ibis szállodába. Első 3 szó után hallható, hogy a recepciós fiatalember anyanyelve francia és az angolból még nem érett meg az oxfordi disszertációra. Épp elmélyednénk a szállodai internethasználat feltételeiben és ez nem megy egyszerűen. (A mosdó-lefolyó javítására vonatkozó igényemet jegeltem, holnap csak más lesz szolgálatban, az hátha érti, mit mondok.) Eszmecserénk vége fele megjelenik egy ifjú hölgy és segítségére siet a szorongatott recepciósnak (jobban megnéztem: tanonc volt). A hölgy elkezdi böngészni a papírokat majd, megkérdezi: jól gondolom, hogy Ön magyar – magyarul. Igyekezett segíteni, de az Accorhotels üzleti politikájával ő sem boldogult. Internet használat: 10 font/24 óra. Vezetékes, wifi nincs. Illetve a hallban van, nem is kell egész napra megvenni, 1 óra ára 4 font. A Marlboro man mondása jutott eszembe. Viszont a nemzeti összetartozás jegyében a hölgy elárulta, hogy a Commerce streeten található McDo-ból ingyen lehet internetezni. 2012-t írunk…

Gyors kirakodás aztán bevásárlás holnapra, mert az Ibis reggelije ehetetlen, az ebéd a kikötő Pumphouse cafe nevű intézetében mérhetetlenül lassú, drága és unalmas.

Sovány malac vágta a komphoz, rutinosan előkészített apróval jegy megszerzése 10 s alatt (januárban ez még 5 percig tartott), a gosporti oldalon 5* oda-vissza bérlet meg vásárlása (a portsmouthi oldalon nem lehet kapni, de ezt a komp személyzete teljes magától értetődőként mondja), majd 8 perc erőltetett menet a Clipper irodáig, ahol illemtudóan bejelentkezem. Kedvesek, de már nagyüzem van.

Irány a hajó, közben egy rakat ismerős, barát. A hajón pár társam, épp a nagyvitorlát próbálják rálapolni a búmra, örülnek az érkezésemnek. A zsír új vitorla kemény, mint a jég verése, megszenvedünk vele. A hajó belsejében uralkodó állapotokat a nemzet Pannija 24-es karikával sem engedné leadni. Van még bőven mit tenni.

A fedélzeten vannak: Gordon (skipper), Paul Ryner, Keith Nelson, Barry Chamberlain, Nick Barclay, Nick Rudd, róluk több a Clipper honlap The teams-Edinburg-Crew profiles oldalon olvasható.

Eligazítás reggel 0800-kor (brrrrr).

Amúgy:

Dél-Angliában időnként esik az eső, legalacsonyabb/legmagasabb hőmérséklet 12/18°C. Az otthoni 34+°C-hoz képest üdítőnek tűnhet, de nem az.

Most van a Portsmouth graduation week (diplomaosztás), a város tele van vakolatsimító-sapkás egyedekkel és emiatt a szálloda is jóval drágább a szokásosnál.

Ps: minden lelkes levélírómnak (Orsi, Sirin, Béla, Zoli, Tamás , B.Gyuri, P. Gyuri, Robi és akiket kihagyok) köszönöm a bíztatást. 

Helyesbítés és rövid hírek

Lehetne nagy az arcom és mondhatnám, hogy olvasóim figyelmét tettem próbára – akik néhány kivételtől eltekintve roppant tapintatosan nem tették szóvá – de a valóság az, hogy elírtam: legközelebb 2012. február elején leszek itthon. A hiba első észlelője a Pilóta volt, neki hivatalból éles szeme van és a kímélet sem jellemző rá. Egyben élt is a gyanúperrel, hogy elszóltam magam és tényleg rá fogok húzni még egy évet. Nem valószínű…

Az elmúlt napok a válogatás és csomagolás jegyében teltek. Végül ma 21 órára lezártam a két csomagot. Nem fért minden bele – nem a tömeg, hanem a térfogat miatt – családtagjaim utánam hozzák a maradékot a rajtra.

Visszaszámlálás – már csak 2 nap!

Rémisztő sebességgel rohant el az elmúlt egy év.  8 nap híján egy évvel ezelőtt jelentkeztem a versenyre. Azt gondoltam, hogy ennyi idő alatt alaposan, megfontoltan, sietség nélkül felkészülök. A természeti törvények engem sem kímélnek (és ezt tudnom kellett volna):

nem gondoltam rá,

gondoltam rá, de tovább tartott,

váratlanul beesett,

stb.

Még 3 éjszakát alszom itthon, aztán szerdán, július 20-án reggel a vérfagyasztó 06:50-es járattal elrepülök. Legközelebb 2013. február elején látom viszont fatornyos falumat.

A kommunikáció köztetek és köztem változni fog.

E-mailt olvasni és írni korlátozottan lesz lehetőségem – jellemzően 3-4 hetenként, amikor rövid időre kikötünk. A sokak által ismert mérnök-cím csak fogadni fog leveleket. A csaba.matroz@gmail.com lesz az aktív levelezési címem. A támaszponti híradó tiszt (Naval Base Communications Officer) rendszeresen olvassa az ide érkező leveleket és kellő kíméletlenséggel válogatva, rövidítve továbbítja hozzám az arra érdemesnek ítélteket. A híradó tiszt persze befolyásolható, de:

először is: meg kell találni,

másodszor is: kostet viel, ja?

A lehetőségek adta módon fogom folytatni a naplómat, melyet a híradótiszt fog közzétenni ugyanitt. Ennél gyorsabb, frissebb lesz a Clipper honlapja: http://www.clipperroundtheworld.com , ahol a híreket, a verseny állását közel valós időben követhetitek. Ez azt is jelenti, hogy a hírekben ti előrébb fogtok tartani, mint mi.

Hiányozni fogtok majd az úton, a delfineket, szárnyashalakat rólatok fogom majd elnevezni. Mindannyiótokkal szeretnék találkozni 2012-ben, ezért vigyázzatok magatokra, hogy viszontláthassalak benneteket.

Csaba matroz standing by

Eladó mérföldek

A verseny során sok mindennek szűkében leszek, megtett mérföldből viszont lesz sok: 18,000. Ezeket a mérföldeket kínálom eladásra. Tetszőleges mennyiség vásárolható belőlük, annyiért, amennyit a vevő gondol fizetni érte. A vételárat a Bátor Tábor Alapítvány számlájára fizetheti a vevő. A Bátor Tábor krónikusan beteg gyemekeknek nyújt élményterápiát. Érdemes megnézni a honlapjukat, valamint a YouTube-on található filmeket.

Adományozni ezen a linken keresztül tudsz:  http://www.batortabor.hu/jotett/vitorla

Segítségedet a gyerekek nevében köszönöm.

Level 4 practical

Nem így terveztem. Azt gondoltam, hogy a tanfolyamról hazatérés után pár napon belül – persze fokozatosan adagolva, hogy olvasóim érdeklődését fenntartsam,  beszámolok a történtekről. Az események elsodortak, de ezekkel nem untatom a nyájas olvasót, pusztán annyit jegyzek meg, hogy 3 hét távollét alatt jelentős mennyiségű teendő gyűlik össze, különösen, ha az ember fia óra ellen játszik.

Péntek délután az elméleti képzés és vizsga után egy talicskára szert téve ráközelítettem a szelíden ringatózó Edinburgh Inspiring Capital névre hallgató, diszkrét bíbor színbe öltözött objektumra. Ő lesz lakóhelyem, közlekedési eszközöm, mindenem a következő héten, majd rajt után 5 hónapig. Tisztelettudóan közelítettem, nem lenne szerencsés a kezdeteknél elidegeníteni a hölgyet (az angolban a hajó nőnemű, sértés másként szólítani).

A fedélzet alatt egy idősebb (nálam) és egy ifjabb (fiamnál) úrral találkoztam. Előbbi Paul, a hajó stábfőnöke, utóbbi… erről később. Paul közölte, hogy a kapitány nincs itt, de hagyott nekem feladatul egy listát, hogy ellenőrizzem le. Itt jegyzem meg (bár lehet, hogy már megtettem), hogy korábban elkövetett bűneim büntetéséül megkaptam a hajómérnöki (Chief Engineer = ChEng) beosztást. A lista 8 sűrű oldalból állt, tele alkatrész, anyag, stb tételekkel. "Tantó néni, én készültem!" Tényleg… Egy tétel volt, amit nem ismertem. Kérdezem a két tettestársat – te angolszász vagy – ez micsoda? (bradawl). Mindkettő rángatja a vállát: fogalma sincs. 'Bocs, te nem angol anyanyelvű vagy?' 'De, de ilyen b*zi szavakat nem ismerek.' És akkor én lenni kicsi indián honnan tudni?

A fiatalúr. Jóképű, kedves, mosolygós: Bemutatkozunk. Ő második ismétlésre közelítőleg jól ejti ki a nevemet. Én harmadikra sem értem az övét. Semennyire. Kérem, hogy írja le, így fest: Eoghan. Kiejtése: Oen. Később kiderült, hogy a briteknek sem ment könnyen, a kapitány nemes egyszerűséggel Egonnak hívta.

A legénység a meghirdetett elképzeléstől eltérően alakult. Az L4 tréningen elvileg mindenki a saját hajóján, saját társaival, saját kapitányával gyakorol. Mivel ez volt az első L4 tréning, mind az Endinburgh, sem a Derry-Londonderry hajóra csak 6-7 jelentkező volt, ezért összevontak bennünket, így lettünk 13-an. Bónusz: lett két kapitányunk is. Ennek több előnye is volt:

1 az egyik mindig szolgálatban van, ezért a legénységnek lazítás nuku

2 bár ugyanott tanultak, az elképzeléseik kissé különböznek és ez a legénység dolgát nem könnyíti

3 többet, több forrásból tanultunk.

A hajózás amúgy szinte eseménytelen volt. Kimentünk 40 kn szélben, amire jöttek befúvások, jó szokás szerint megkerültük  a Wight szigetet (nem emlékszem, hányszor), a legénység egy része legjobb barátját, a vödröt ölelte, 2 flottaversenyt futottunk, oda-vissza a La Manche csatornán egészen Cherbourgig. Váltás 3-4 órában, kivétel, mikor mindenki a fedélzeten.

Voltak pillanatok, amikor kimerítőnek éreztem a dolgot. Például akkor, amikor a hajó dőlt 40 fokot, liftezett 3-4 métert, kivetkőzni a viharruhából 15, visszaöltözni 25 percig tartott (és közben nem is hánytam) és aludtam 3 órát.

A megtett út:

Új támogató – Getronics Magyarország Kft.

Örömmel jelentem be, hogy utamnak újabb támogatója akadt: a Getronics Magyarország Kft. adja az informatikai infrastruktúrát. Ennek központi eleme a rendelkezésemre bocsátott Dell Latitude 2120 netbook és a kapcsolódó szolgáltatások. Ezzel a segítséggel fogok naplót írni, képeket küldeni, útvonalat tervezni, nyomvonalat követni, levelezni, zenét hallgatni, mozit nézni, valamint magammal vinni számtalan olyan információt, amire semmi szükségem nem lesz.

A masina kicsi, könnyű, gyönyörű képet rajzol, hosszan működik akkumulátorról, mindent tud, amire nekem szükségem van (valószínűleg többet, de azokat a tulajdonságokat még nem fedeztem fel), netbook mivolta dacára jelentős teljesítménnyel rendelkezik, és – hajón fontos – gumírozott bevonata van.

Régen volt, hogy új számítógépet kellett használatba vennem, a telepítés-konfigurálás minden örömével és nyűgével. Az L2120 meglepően kezesnek bizonyult. Kétszer kellett mindössze telefonos támogatást kérnem és azt is az én figyelmetlenségem miatt. A Getronics munkatársa készségesen és hozzértően segített.

Őszinte és hálás köszönetem a Getronics Magyarországnak és személy szerint Péternek, Györgynek és a két Csabának.

Level 3 theory

Leköltöztünk a hajóról és összes batyunkkal becuccoltunk a tanterembe. Az oskola a Királyi Haditengerészet 100 éve felhagyott barakkjainak egyikében volt – szerencsére a februárban tapasztalt farkasordító hideg nélkül.

Szinte mindannyian ott voltunk a hajóról, meg még néhány új arc (Kedvencem Susan, aki csak Napfénynek hívott 'Hi Sunshine'. Érdemeimet cseppet sem csökkenti, hogy másokat is címzett így. Susan amúgy Nova Scotia leánya, angol benntlakásos iskolában nevelkedett, csúfolták a kanadai kiejtése miatt, ezért ma britebb a britnél. Iszlámabadban dolgozik, a UNHCR (ENSz Menekültügyi Főbiztosság) kötelékében és a virágzó gyermek-kereskedelmet próbálja megakadályozni. Az északi részek faluinak törzsfőnökei előszeretettel adnak el kölköket az afgán táliboknak, akik aztán remekbeszabott sétáló bombákat gyártanak belőlük A***h nagyobb dicsőségére. Susan volt már túsz 2 hétig, a részletekről érdeklődni a szerkesztőségben lehet. Az elmondottak dacára, vagy tán épp azért, kedves, derűs személy. Amúgy gyermek-pszichiáter.)

Többen aggódtunk az elméleti idomítás miatt. Egyrészt korunk miatt elég távol esünk már az iskolapadtól, másrész "Mi vitorlázni jöttünk, nem biflázni.".

Idomárunk Andy, korombeli úr, egy bűbáj. Született és gyakorlott pedagógus, emellett profi tengerész.

Átnéztem a jegyzeteimet és rájöttem, hogy csak nagyon felületesen érinthetem a tanultakat, mert a részletesebb taglalás sírba kergetné nyájas Olvasóim többségét.

Térképészet

• mit látunk a térképen, hogy kell a látottakat értelmezni (ehhez van egy 80 A4 oldalas segédlet a jelmagyarázattal)
• koordináták
• szerkesztés a térképen Portland plotter segítségével (zseniális, veri a két háromszögvonalzót)
• iránytű: variáció és deviáció, kompasz-rózsa értelmezése
• hajó helyzetének felvezetése a térképre (eddig azt hittem, hogy a térképen otthon vagyok – tévedés, csak a véletlenen múlt, hogy nem ugrottunk eddig sziklára)

Árapály (ettől féltem a legjobban)

• fekete mágia, de az ALMANACH (ha valaki rákérdez, megválaszolom) táblázatok és diagramok segítségével számítható és van jelentősége, mint az itt látható (nem PhotoShop, igazi)

Pozíció-becslés (amikor a csártplotter, dzsípíesz meg az ájfóne nem működik, mert a jenki úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági… ugye mindenki érti (ha nem, Pilóta és Tapsi tud illusztrációval szolgálni)

Bóják, fények (földön és vízen)

GPS – képességek és KORLÁTOK

• ízelítőnek:COG, SOG, WPT, BRG, DTW, ETA, XTE, VMG, MOB – mindnek van jelentősége, és nem baj, ha tudjuk, mi

Meteorológia

• lementem zokniba, pedig ez az egyik legfontosabb dolog a hosszútávú útvonaltervezéshez
• az elveket vettem, de a lexikális része lukas, mint a rozsdás vödör (csekély mentségemre szolgáljon, hogy ez már az ötödik nap volt, amikor bugaci angol szókincsemmel tengerészetet tanultam)

Útvonal tervezés

• meg sem kísérelem (de minden kiegészítést nagyra értékelek), hogy a pilotage és passage szavaknak a megfelelőjét saját nyelvemen megtaláljam
• mindenesetre enélkül tengeren soha nem fogok elindulni (és az Úr volt velem, hogy eddig hiányukat megúsztam – na jó, nem hiányzott teljesen, csak ösztönös volt, mint macskának a viszki)
• A SOLAS 5 szorgalmi feladat a buzgó olvasóknak

Fogadalom: olyan helyen, ahol az árapály meghaladja a 0.5 m-t, csak olyan valakivel hajózok, aki teljes biztonsággal olvassa ki az árapály táblából. hogy spring vagy neaps van.

Majd elfelejtettem: volt két vizsga a fentiekből – az első kettőben végeztem (hadd hencegjek má' ennyi keserv után).

A tan- és vizsgaanyagból illusztrációk vannak itt.

Requiescat In Pace

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a 2005-ös Pünkösdi Regattát a Pannónia 70-es cirkálón Litkey Bence kormányzása alatt teljesíthettem. Életem meghatározó élménye volt. 

Köszönöm Benő, jó szelet neked az örök vizeken, Isten nyugosztaljon.

Level 3 practical

Május 25-én hajnalban a szokásos 23 kg batyuval vidáman felkerekedtem és a Budapest-Gatwick-Gosport útvonalon délre meg is érkeztem a Royal Clarence Marina névre hallgató kikötőbe. Perceken belül ismerősökbe botlottam: skipperekbe, hajózó társakba. Jó érzés volt tapasztalni, hogy őszintén örülünk a viszontlátásnak – ez egy összetartó társaság.

A CV5 jelzésű hajóra kerültem, a legutóbbi versenyen Qingdao névre hallgatott, most pedig az ausztrál hajó lesz, neve még nincs (folyik az alkudozás a lehetséges szponzorokkal).

A skipper Rich Hewson, Hobartból. 31 éves, 8 évig volt tengerésztiszt az ausztrál haditengerészetnél, azt elunta, elment szuperjachtokon dolgozni a Karib-szigetekre, mostanában meg első tiszt tankhajón, olajat visz Ausztráliából Japánba. Amikor nincs szolgálatban, akkor vitorlással versenyez vagy oktat. Kissé aggódtam az akcentusa miatt, de szerencsére könnyen megszoktam. Amúgy rendkívül jó kapitány, jó érzékkel tanít és bánik a legénységgel.

Az első tiszt Owain, angol. Vidám, talpraesett fiatal fickó. Minél durvább volt a víz, annál szélesebb vigyor ült a képére (ez nem volt mindenki másról elmondható.

Késő délutánra összeverődött az idomítandó legénység is, 13 nebuló: 3 ausztrál, 1 újzélandi, 1 szingapúri, 1 ír, 1 magyar, a maradék angol. Örömömre a csapatban volt Charlie is, akivel a L2 tréningen barátkoztam össze.

Amint összegyűltünk, első pont: biztonsági eligazítás. Mi hol van, mikor mire használjuk, hogy kell viselkedni, öltözni. Közben az első tiszt elkészítette a vacsorát - az a szokás, hogy az első kaját ő készíti, később a legénység ügyeletes konyhamalacai. Kaja után még beugrottunk a kocsmába, de nem sokat időztünk, mert korai kelés ígérkezett. Hogy ne legyen félreértés, Rich közölte: mindenki akkor kel, amikor akar, de 0800-kor mindenki megreggelizve, teljes menetfelszerelésben legyen a fedélzeten és "ha nem vagy fönt 5 perccel korábban, akkor már 5 perc késésben vagy". Igen, uram, aye-aye sir.

Reggeli eligazítás:

• Most kimegyünk a vízre és 4 napig nem kötünk ki, folyamatosan menni fogunk. Két váltás van, 3 órás műszakokkal.
• A szél erős, de még erősödni fog és nagy hullámok lesznek.
• A cél az Angliától nyugatra levő Isle of Scilly, odáig szembeszélbe megyünk, ott megfordulunk és hátszéllel jövünk vissza.
• Mindenki maga dönti el, hogy viszonyul a tengeribetegséghez, a fogékonyabbak vegyék be kedvenc bogyójukat illetve van szolgálati ellátmány (Stugeron). "Semmi kényszer. Azoknak, akik nem vesznek be tablettát és nem hánynak, visszatérés után annyi sört fizetek, amennyit meg tudnak inni." mondta Rich átsuhanó mosollyal az arcán. Ekkor újraértékeltem a pozíciómat és én is kértem tablettát.

Kimentünk a Solentre, a szél és hullámzás erősödött. Az első versenyző 20 perc után hajolt ki, aztán többen követték. Gyorsan sor került a nagyvitorla reffelésére és az orrvitorla cseréjére szerényebb méretűre. Gyakorlásként körbehajóztuk a Wight-szigetet. Móka-kacagás közben vízbőlmentési gyakorlathegyek. Közben kiderült, hogy az egyik ausztrál társunknak tönkrement a háta – tán porckorong – nem bírta, vissza kellett vinni Gosportba és kitenni.

Ezután ismét ki a vízre, irány nyugat, szembeszélben. A 3 órás váltások nem túl kíméletesek, max 2 órát lehet aludni, pihenni, azt is módjával, mert a hajó dől is meg bucskázik is és csapást is kell váltani.

A Scilly-szigetet mint úticélt fel kellett adnunk, helyette lett az Eddystone rock világítótorony. Megkerültük, jöttünk vissza, elő a spinnakerrel. A szél még mindig daliás volt. A kezdeti ódzkodás után leplezetlenül élveztük.

Ezt terveztük:

Ez lett:

Hajóztunk 376 tengeri mérföldet.

Végig erős szél (Bf 8-9-10), hullámok (3-4 m), hideg és néha eső volt.

A két hivatásostól eltekintve hárman nem küldtük ki a rókát. Két pirula után abbahagytam – nem éreztem szükségét, viszont halvány kótyagosságot okozott, akkor inkább a viszki, majd a parton. Egyik társunk – velemkorú hölgy – az utolsó napig a kórházi priccsen töltötte az időt, erősen legyengülve. Éjszaka a fedélzeten a konszenzus az volt, hogy be kéne látnia a korlátokat. A Fokváros – Nyugat-Ausztrália – Új-Zéland – Kelet-Ausztrália szakaszokra nevezett. A skipperrel folytatott beszélgetés (debrief) után úgy döntött, nekivág. Good luck – másik hajón lesz.

Végig nagyon hideg volt. A MarinePool Sydney Ocean külső ruházat csodálatos, de nem meleg (nem is dolga), a víz ellen véd (teszi is remekül). A szél egy idő után csontig hatol.

Folyton ettünk. Ez valami angolszász dolog: enni-enni-enni. Nem értik a fele/gyerek-adag fogalmát. Mosolyog: igen, persze. És ad giga-porciót. Ételt nem dobunk ki, letoltam mindet. Fogytam 2 kilót. A legjobb a keksz (biscuit): jó ízű, különösen a gyömbéres, tápláló és benn marad. Ja, és megszerettem a Marmite, Vegemite kencét (tessék a guglin utánanézni). Desszertként suttyomban narancslekvárt szoktam kenni a kekszre, valamint mézet tenni a kávéba. Miután egyszer rajtakapott, Charlie is rászokott a mézes kávéra.

És még képek is vannak.

Out. 

Matróz nem vész el…

...sőt át sem alakul, pusztán kiképzésen vesz részt.

Május 25. és június 9. között teljesítettem a tréning második felét: Level 3 practical, Level 3 theory, Level 4.

Összefoglaló (részletek később)

Egyes szám első személyben számolok be, de az írottak társaim többségére igazak.

Időjárás: ne higgy az angolnak. Május végén, június elején azt hiszi a kontinentális lény, hogy 30+ fokból indulva nem lehet olyan hideg Dél-Angliában sem. Lehet… Vacogtam egyfolytában, közben átkoztam magam, hogy lehettem ennyire vesztes, hogy nem hoztam melegebb holmit. Never again.

A képzés hardcore volt. 'Hölgyeim, uraim, Önök már mindent tudnak, most már csak finomítunk, begyakorlunk.' Öööö… Volt, aki az L2 tanf-ot tavaly szeptemberben teljesítette (én február elején).

Kétszer 5 nap éjjel – nappal menetet teljesítettünk.

Eredmény:

• rájöttem, hogy majdnem semmit sem tudok (ezzel nem álltam egyedül)
• rengeteget tanultam - rám is fért
• a tartósan Beaufort 8-9 (néha 10) szél-tengerállapot megviseli a zembert
• a 3-4 órás váltásrend eléggé fárasztó (a végén zombi voltam)
• éjjel spinnakerrel 10.4 csomóval menni (én a kormánynál) élvezet
• a felszerelésem bizonyított:
• a Dubarry Ultima csizma egy csoda: nem ázik be (nem is értem), nem hideg, nem meleg
• a MarinePool Sydney Ocean kabát és nadrág tényleg olyan, mint amilyennek leírják: vízálló (2 tonna átcsapó hullámmal a hátamon bátran állítom), lélegzik, tűri a gyötrelmet (térd, könyök, popsi erősítés nagyon rendben van)
• a MarinePool alsó és középső réteg öltözékei kiválóan teljesítenek: az izzadságot elvezetik, melegen tartanak és nem szagosodnak
• a csapat működőképes: aki ide benevezett, az komolyan gondolja a dolgot.

Köszönet azon olvasóimnak (pl: FA tenisz-oktató), akik türelmetlenségüket fejezték ki hozzátartozóimnak, hogy hol van az aznapi blog. Elmaradásomat igyekszem bepótolni.

Részletek ezután, out.

Szarvashiba – most következmény nélkül

Először is gratulálok Farkynak, aki 24 May, 2011 06:53-kor megadta a helyes választ. A nyugtázással 3 órát várni kellett, mert neki ennyi a handicapje, de az alatt nem érkezett más válasz.

A feladatot ugyan csak részben teljesítette (a b) pontban foglalt feltétel nem teljesült), de a saját hibám miatt méltányosságot gyakorolok.

Amúgy ez lett volna:

És akkor most a hibáról.

Első változatban a megfejtést a blogomban használ e-mail címemre kértem. Közzététel előtt eszembe jutott, hogy transzparensebb mindenki számára, ha látja a megfejtéseket eredetiben, a bejegyzésre adott megjegyzés formájában. Még büszke is voltam magamra a fair play miatt. Gyorsan átjavítottam a beküldésre vonatkozó instrukciót.

Ma reggel még nem teljesen éber állapotban észlelem, hogy levélértesítés jött 06:54-kor egy a bloghoz fűzött megjegyzésről. Gyorsan elolvastam és örömmel észleltem, hogy helyes megfejtést kaptam. Már írtam a gratuláló választ, mikor eszembe jutott, hogy Farky vitorlázó cimboraként 3 órás handicappel rendelkezik, tehát 09:54-ig még futhat be valaki, akinek nincs handicapje. És akkor megrándultam: de hát a helyes megfejtés már nyilvános, bárki beküldheti. És akkor Farkyval igazságtalanság történik.

Nem történt, blamázs nélkül megúsztam.

A dolognak számomra – és talán mások számára is – messzebb mutató tanulsága van, ezért is írom meg ezt a rám nézve nem éppen hízelgő történetet.

Minden döntésünk, tettünk, utasításunk lehetséges következményeit alaposan végig kell gondolnunk.

Különösen igaz ez a hajón, ahol ennek hiányában zátonyra lehet futni, el lehet törni az árbocot, el lehet tépni a vitorlát. Mindegyikre volt példa az előző versenyen. Clipperéknél ezt úgy mondják: Mielőtt egy kötelet meghúzol, vagy kiengedsz, mindig gondold meg, nézd meg, mi van a másik végén. És ez átvitt értelemben is igaz.

Nyájas olvasóim, matrózotok holnap hajnalban felkerekedik, hogy teljesítse a kiképzés maradék 16 napját. Tapasztalatai szerint roppant kevés lehetősége lesz naplót írni, ezért megértéseteket és türelmeteket kéri. Hazatérése után beszámol. Az itthon maradóknak jó szelet.

OUT.

Elismerés és köszönet ismét

Ezúttal a Porthole magazin szerkesztőségének nyilvánítok köszönetet. Velük, pontosabban Gerő Andrással a Jóhajó tulajdonos fő támogatóm és udvari szállítóm, Éva asszony hozott össze.

A Porthole figyelemre méltó gyorsasággal kitett a blogajánlójára és szerepelek a tegnapi hírlevelükben is.

Köszönöm, Porthole!

Nézzétek, benne vagyok a tévében!

A versenyt szervező Clipper Ventures – teljesen önzetlenül, a közjót szem előtt tartva – közzétett a tecsöveden (gyk: YouTube) egy rövid, 3.5 perces filmet a névsorolvasásról.

Legnagyobb meglepetésemre szerénységem is látható benne. Nyájas olvasóim közül egy használt, több óceánt látott vitorlás-kesztyűt ajánlok fel annak, aki felismer, és elsőnek szolgál bizonyítékokkal, melyek: a) matrózotok megjelenése a filmben perc:másodperc megjelölésével, b) állókép beküldése a filmből, melyen matrózotok egyértelműen felismerhető. A verseny handicap rendszerű:

családtagok: -6 óra,

20 évnél régebbi barátok: -5 óra,

10 évnél régebbi barátok: -4 óra,

vitorlázó társak: -3 óra

más időzónában igazoltan tartózkodó: +/- az eltolódás UTC+2-höz viszonyítva.

Az, hogy a feedburner naponta csak 10:00-11:00 között küld értesítést, nem elfogadható kifogás. Tessék folyamatosan monitorozni a blogot!

Halmazati handicap nincs (gyk: a 20 évnél régebbi barát és vitorlázó társ hátránya nem -8 óra!). A versenybíróság egyszemélyben én vagyok, óvás egy palack Talisker vissza nem térítendő beszolgáltatása ellenében, további jogorvoslatnak helye nincs (értsd: a Taliskert semmiképp nem adom vissza). Minden egyebekben az ISAF RRS 2009. január 1. óta hatályos előírásai érvényesek.

Könnyítés a kevésbé járatosaknak: http://www.youtube.com/watch?v=9v5qB8-Pps8&feature=channel_video_title

Megfejtés címe: comment ehhez a posthoz.

Jó estét, jó szurkolást!

Nem pont vitorlázás, de...

GÁL LÁSZLÓ ÉS ERŐSS ZSOLT 2011 MÁJUS 21-ÉN ELÉRTE A LHOTSE 8516 M-ES CSÚCSÁT

http://lhotse2011.blogspot.com/2011/05/gal-laszlo-es-eross-zsolt-2011-majus-21.html

Túl azon, hogy rendkívüli teljesítményről van szó, aminek teljes elismeréssel és tiszta szívvel örülök, két oka is van, hogy itt megemlítem.

Egy: Gál Lacival ugyanabból a kis bakonyi bányászfaluból (Padragkút) származunk – lehet, hogy volt ott a levegőben valami, ami szokatlan kihívások keresésére sarkallt bennünket.

Kettő: 2009. szeptemberében Lacival egy hajón tettünk meg egy Sibenik – Málta – Sibenik vitorlás túrát, jószerével mindkét ágon non-stop – egy-egy megállóval az olasz partokon. Laci akkor járt életében másodszor vitorláson, előtte egyszer volt fél napot a Balatonon hajón. Kezdeti másfél napnyi zöld állapot (és az ezzel járó egyéb járulékos jelenségek) után kifogástalan tagja volt a legénységnek.

Indulása előtt megbeszéltük, hogy mindkettőnk visszatérte után ismét keresünk közös kalandot. Ezt csak a vízen tudom elképzelni, kizárt, hogy az ő magasságainak akár csak a közelébe kerüljek.

Laci összpontosít

Laci lesben

Csip-csup

Hónapokig gyűjtöttem az erőt, hogy édesanyám színe elé járuljak, és töredelmesen bevalljam, hogy mire készülök. Édesanyám 80-hoz közelít, magam az 58-hoz, de beszélgetésünkben gyakori szófordulat: "te kisfiam…". Szóval a gyáva nyúl összeszedte a bátorságát, és töredelmes vallomást tett. A reakció jobb volt, mint reméltem és most már tudja. Nagy kő esett le a szívemről.

Köszönetem minden konspiráló olvasómnak, tökéletesen sikerült, de mostantól mindenki feloldozást nyert az omertá alól.

Más…

A Clipper háza táján is zajlanak az események.

Idézet a Clipper hírleveléből:

'This is an historic week for Ireland. The Queen is visiting the Republic of Ireland, but even bigger news - Clipper will be in Northern Ireland.' Mindez a brit alattvalóktól…

Más…

Lemondott – egészségi okokra hivatkozva - Adam Tuffnell, a De Lage Landen kapitánya. Adam jó fej, ő volt, aki éjjel fél kettőkor a stégen várt bennünket, hogy segítsen a felforrt motorral való kikötésben, áldassék az ő neve.

A szívemnek kedves hír az, hogy helyét Mat Booth örökölte, első Clipper kapitányom. Mat végtelenül jó fej, öröm volt a hajóján lenni. A sors ritka igazsága, hogy hajót kapott.

Oltások – találkozás az egészségüggyel…

…avagy csoda történik a matrózzal.

Az utam során Európán kívül 3 földrészen – Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália – és egy szigeten –Új-Zéland - is megfordulok. E kontinensek országaiban jellemzően kötelező valamilyen védőoltás ahhoz, hogy beléphessünk. Illetve lehet a nélkül is, de akkor karanténba zárnak, ami a tartózkodás élvezeti értékéből sokat elvesz.

A korábbi években tett utazásaim során volt már védőoltásokra szükségem, ezért van sárga könyvem, sőt meg is találtam. A minimum védőoltások a versenyre: sárgaláz, hepatitis A+B, diftéria, tetanusz. A sárga könyv bejegyzéseit bogarászva hamar feladtam, hogy kiderítsem, melyik oltás érvényes és melyik járt le. Irány a Nemzetközi Oltóközpont. Korábbi alkalmakkor a Gyáli úti intézménybe mentem, ahol időpontot kellett kérni és még így is tömeg volt és várni kellett. Fiam tanácsára most a Váci úti központtal próbálkoztam. Telefon: felveszik, udvariasak. Kérek időpontot – nincs rá szükség, jöjjön, amikor önnek jó, nem kell várni. Gyanús.

Másnap eltrekkelek a Váci út 174-be. Közepesen barátságos/barátságtalan portaszolgálat (ez dicséret), a rendelőt könnyű megtalálni (gyanús), a váróban egy lélek sincs (egyre gyanúsabb), a hangos köszönésre előjön egy eü katonahölgy (csinos) és elnézést kér, hogy nem az ajtóban fogadott. Jól fejlett paranoiám jelez: fuss, ez itt nincs rendben – viszont az oltásokat rendbe kell tenni. A katona kikérdez, könyvet megnéz és értelmes javaslatot tesz arra, hogy mivel lőjenek be. Paranoiám hangosan szirénázik: fuss Sanyi, ez egy szervkereskedő operáció, belőnek, oszt kiszerelnek belőled mindent.

Nem. Két lövést kapok, hepát és tetanuszt. Közben barátságos beszélgetés. És nem is kezdek el álmosodni.

Hihetetlen, de igaz: van a magyar egészségügynek egy szigete, ahol nem munkadarabnak, hanem embernek tekintenek. Ez a lírai hangzású Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóközpont, 1138 Budapest, Váci út 174.

Tisztelet és elismerés nekik – remélem, nem kapnak méltó büntetést.

Friss részletek a versenyről

A névsorolvasáson derültek ki további részletek időpontokról, helyszínekről, útvonalról, kommunikációról.

A flúgos futam a korábbi évekhez és az eddig előrejelzett időponthoz képest korábban, július 31-én, vasárnap, késő délután indul. A rajtvonal Anglia s a Wight-sziget közti vízterület, a Solent.

Érdekes szempontok az indulás időpontjának meghatározásában:

• a flotta egyszerre kell, hogy átkeljen a Panama-csatornán – ezt körülbelül egy évvel előtte le kell foglalni és az utolsó szó joga a Panama Canal Authorithyé;
• a flotta érjen vissza a hazai vizekre a londoni olimpia kezdete előtt, mert különben a játékok miatt nem kíséri majd kellő figyelem.

A rajt július 31-én lesz, de a kezdő legénységnek előbb meg kell jelennie, hogy az indulás előtti előkészületeket –készletek feltöltése, állapot-felülvizsgálat, stb – elvégezze. Úgy számolom, hogy nekem úgy július 20. körül kell Gosportba utaznom.

Az utam menetrendje:

Indulási hely	Érkezési hely	Indulás időpontja	Távolság (tmf)
Solent, UK	Madeira, Portugal	31 July	1,272
Madeira, Portugal	Rio de Janeiro, Brazil	12 August	3,762
Rio de Janeiro, Brazil	Cape Town, South Africa	10 September	3,276
Cape Town, South Africa	Geraldton Greenough, W. Australia	5 October	4,775
Geraldton Greenough, W. Australia	???, New Zealand	6 November	3,118
???, New Zealand	Gold Coast, Queensland Australia	9 December	1,205
			17,408

Szerzőnk itt töredelmesen bevallja, hogy a blog-szerkesztés nem erőssége, különösen a táblázatok beillesztése okoz nehézséget. Hogy a nyájas olvasót meg ne rövidítse, az Olvasnivaló rovatban Menetrend címmel közzéteszi, amit eredetileg szeretett volna.

Az útvonal:

A részleteket kedvelők számára térképrészleteket mind az útvonalról, mind az egyes kikötők környékéről, ezek a jobb oldali hasáb Képek szekciójában, Térképek cím alatt találhatók.

Pár nappal a hazaérkezés után, jó kapitányunk utánunk küldött egy mailt, benne minden földi jóval. 

• Milyen feladatok, szerepek vannak a hajón (ebből nekem a társadalmi kapcsolatokért felelős titkár, a social secretary tetszik nagyon),
• hogy állítsuk össze a felszerelésünket,
• hogyan viselkedjünk,
• milyen indulás előtti és útközbeni közös pénztárat hozzunk létre,
• mi legyen az őrsi induló, 

és még sok hasznos egyebet.

Természetesen az elmaradhatatlan kérdőívek is részei a csomagnak. Amúgy nagyon hi-tech módon ez úgy van elképzelve – és ez nem a mi skipperünk, a Clipper folytatja ezt a gyakorlatot -, hogy a kérdőívet elküldik pdf-ben, azt mindenki kinyomizza, kézírással kitölti (a fejlettebbek használhatnak írógépet, az úgy is van minden háztartásban), beszkenneli majd elküldi. 2011-ben. A fent már említett érdeklődőknek mindez elérhető az Olvasnivaló szekcióban, Kapitányi útmutatás cím alatt.

Elismerés és köszönet a sailing.hu szerkesztőségének

Egy kósza ötlettől vezérelve arra jutottam, hogy hozzám hasonlóan lehetnek olyanok, akik nemcsak vitorlázni szeretnek, hanem érdeklik őket mások vitorlás kalandjai. Írtam egy pársoros mailt a sailing.hu címére, megemlítve a blogomat.

A mailt 05.11 10:24-kor küldtem el. A magazin Gyorshírek rovatában volt látható:

05.11 10:45          Egy izgalmas kaland kezdetén: csabaroundhalftheworld.blogspot.com

Azaz 21 perccel a küldés után a hír megjelent.  Elismerésem és köszönetem a szerkesztőségnek.

Névsorolvasás – Crew Allocation

Igen, felvirradt a nagy nap. Április 30-án, szombaton a southamptoni De Vere Grand Harbour Hotel báltermében megtörtént a névsorolvasás.  De ne rohanjunk előre, menjünk szép sorjában – különben is, mitől fokozódna a drámai feszültség?

A menetrendekből az jött ki,hogy pénteken útnak kell indulnom, az L1 tréningről szóló beszámolómból ismert módon (emlékeztetőül: ébresztő 0400-kor, brrrr…). Szokásos: biztonság kedvéért későbbi buszjáratra foglaltam, viszont korábban érkeztem. A múltkori tapasztalatokon felbuzdulva "No problem, mate" odavigyorogtam a forgalomirányítóhoz, hogy itten vagyok 2 órával a járatom előtt. Jegyvizslatás, komputer-böngészés, verdikt: van egy busz korábban, ráadásul nem is kell átszállni Heathrow T5-ön. Zsír, kérem, please, please… Klimpírozás tovább, új jegy kiállítása (az "elektronikus", általam nyomtatott helyett) majd a bejelentés: I'm afraid I should ask you to pay Ł5. Előző alkalommal oda is, vissza is cseréltem járatot és mindkettő ingyé' volt – ki érti ezt? Nézzük a napos oldaláról: előző alkalommal megspóroltam 2*5 fontot.

Ezen a ponton jegyzi meg életem párja és bearanyozója, hogy "Drágám, epikus vagy."

Szombat reggel 8:35 – egyéni fénykép készítése. Rendes angol módi szerint 15 méteres fegyelmezett sor. Persze ott áll a sor közepén David, L1 tréning-társam. Örömmel üdvözöljük egymást. Fényképhez egyendzseki, nem baj, ha neked még nincs, van kölcsönbe.

Fénykép bamba vigyorral az arcon, tovább. Regisztráció, jelentős tömegben, zsírzottan megy. 20 percen belül szinte valamennyi tréning-társsal összefutok. Kellemes meglepetés: emlékeznek rám és a nevemre is, őszintén örülünk egymásnak.

Megtöltjük a szálló báltermét. Az 500+ nevező versenyzőből 352 van jelen. Előadás 1, 2, 3 – amúgy fontosak, érdekesek, de a fénypont: ki melyik hajón van? Sorban szólítják a kapitányokat és kezükbe adnak egy lezárt borítékot: nyisd fel és olvasd fel – ők a legénységed. Skipper izzad, mikor reflektorfényben hangosan fel kell olvasni a Krysztof Owczarisek és Quan Zhiu Qeian neveket. Nem kell sokat izgulnom: az első kapitány hatodik neve az enyém. Az Edinburgh, inspiring capital hajó legénységéhez tartozom. Kapitány: Gordon Reid, glasgowi skót. A teljes legénység 52 fő. 7 nemzetiség fiai-lányai: brit, ír, olasz, dél-afrikai, német, orosz, magyar. A többség brit, azon belül skót – ha fele igaz, amit róluk gondolunk (fösvénység, viszki-ivás), nem fogok nagyon kilógni.  Nekem jó hír: két cimborával is együtt fogok hajózni. Egyikük Titi (skót-ukrán származék), a főnővér, akivel L1-en vacogtunk együtt (egyszer megkérdeztem tőle: a Sissy megszólítás tiszteletlen-e? Nem, mondta kedvesen, de őt Matron-nek szólítják – a különbség két nagyságrend). A másik cimbora a dél-afrikai Nick – laza, mint a Riga-lánc, a szeme sem áll jól. Amúgy a Yachtmaster Ocean tanfolyamot végzi. Mellesleg: veseátültetésen esett át néhány éve… pont ezért indul…

Tízszer 50+ név felolvasása időbe telik. Az önfegyelemhez hozzájárul. hogy mindenki kíváncsi, hogy a tréning-cimborák melyik hajóra kerülnek.

Rövid szünet, majd kiscsopi foglalkozás hajónként. Skipper és legénysége most találkozik először. A kapitány kissé elfogódott, bár próbálja leplezni, de nem nagyon megy. Lehet, hogy nem a szavak embere. Viszont: nyolcszor ment át az északi és háromszor a déli Atlanti-óceánon, szóval lehet, hogy tud valamit. Mellesleg lefutott 3 maratont és 19 félmaratont. Lehet, hogy nem papírkutya?

Még sok mesélnivalóm lenne, de személyi tanácsadóim azt javasolták, hogy fogjam vissza magam. További részletek közkívánatra.

Részletek itt. És a  hajónk honlapja.